Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Zboray Bertalan: Az egészségügyi igazgatás és a gyógyszertárak ellenőrzése Magyarországon
72 Comm. Hist. Art is Med. Suppl. 9—10 (1977 jr ben benyújtott disszertáció, melyben Grünwald Pál (Paulus) a „Gyógyszertári vizsgálatokról" szól. Eszerint a gyógyszertárakat az orvoskari dékán, a füvészet és a vegytan tanára és a városi gyógyszerészek két seniorjából álló bizottság végezte. Ezenkívül „.. .Te lÿes szabadságok van a helybéli orvosoknak néha... kisebb gyógyszerészi szemléket tartani, miáltal ... legkedvezőbb alkalom adatik a gyógyszerek kémiai tulajdonságai fölötti meggyőződésre.. . " í 3 REFORMTÖREKVÉSEK 1848-BAN Az eddigiekben javarészt a különböző rendeletekről és észrevételekről volt szó, amelyek a gyógyszertárt vizsgáló orvosok számára voltak irányadók, s nem hallottunk az érdekelt — vagy úgy is mondhatnám, szenvedő alanyként szereplő — patikusok véleményéről, már pedig alig hihető, hogy az érdekeltek minden esetben simán és könnyen belenyugodtak volna a vizsgáló „physikus" szigorú, esetleg nem egészen pártatlan megállapításaiba! Bizonyítja ezt a feltevést az előbbiekben tárgyalt Cserszky Antal beregi főorvos munkája, aki említést tesz arról is, hogy a patikavizsgálatnál felmerülő esetleges „civakodás" esetén mi a teendő. Az 1848. márciusi események nyomán a gyógyszerészek létrehozták érdekképviseleti egyesületüket, a Buda—Pesti Gyógyszerész Testületet. Ez nem is maradt tétlen, mert még 1848 tavaszán Würtzler Vilmos és Hollmann József elnökök aláírásával ellátva beadvánnyal fordult Klauzál Gábor „nemzetgazdászati" miniszterhez. A beadvány 6 pontja a gyógyszerészek legfontosabb kérdéseinek (képviselet a minisztériumban, országos egyesület, külön gyógyszerkönyv stb.) rendezését kéri. Itt most csak a 3. pontra térnék ki részletesen, mert ez így szól: „A gyógyszertár-vizsgálatok fővizsgálók által legcélszerűbben és hitelesebben teljesíttethetnének, ... ezeknek azonban független a Status által fizetendő, felesküdt gyógyszerészeknek ... kell lenniők. Ezek a helybeli törvényhatóság egy tagjával a vizsgálatot — amint megkívántatik — de a gyógyszerészek adóztatása nélkül vigyék véghez s a feljebb említett úton a t. Minisztériumot tudósítsák. ,,J i Klauzál Gábor miniszter ugyancsak 6 pontban válaszolt a beadványra június 25-én, de már korábban dr. Wágner Dániel pesti gyógyszerészt, a „Nádor" gyógyszertár tulajdonosát nevezte ki az egészségügyi osztályba, a gyógyszerészi ügyek tanácsosává. Az általa készített törvénytervezet megoldást javasolt a Testület beadványában foglaltakra. A patikavizsgálatokkal kapcsolatban a következőket olvashatjuk: „Habár a gyógyszerészek gyakorlati és tudományos képzettsége az államnak legnagyobb erkölcsi biztosítékot nyújt, mégis a közönség biztonsága érdekében szükséges, addig amíg ezirányú intézkedés folytán országos gyógyszertárvizsgálók kineveztetnek, hogy hatósági főorvos, 2 köztiszteletben álló gyógyszerész és egy bírósági tag kíséretében időről-időre a gyógyszertárakat megvizsgálják és arról hatóságaik útján jelentést terjesszenek fel. A vizsgálati díjak közpénztárakból utalványoztassanak." 1 5 Ismeretes, hogy Klauzál minisztériuma a beálló hadiállapot miatt alig három hónapos működés után megszűnt, ami hosszú időre megpecsételte a tervezet sorsát, s a benne foglaltak részben csak a kiegyezés után, részben csak a jelen században valósul1 3 Grünwald, Paulus: A gyógyszertári vizsgálatokról. Buda 1839. 1 4 Baradlai János—Bársony Elemér i. m. II. 68. 1 5 u. o. II. 76.
