Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Zboray Bertalan: Az egészségügyi igazgatás és a gyógyszertárak ellenőrzése Magyarországon

Zboray tí.: Az egészségügyi igazgatás és a gyógyszertárak ellenőrzése. 71 okból megtartott rendkívüli vizsgálatot. Feltűnő a lO.§-ban foglalt megállapítás: „.. .sajnálatra méltó dolog egy tökéletesen tanult és felesküdt gyógyszerárost — becs­telen és lelkiismeretnélküli ember gyanánt — ok nélkül, hirtelen meglepni! Csak azon esetben vélném méltányosnak a meglepőleg való vizsgálatot, midőn valamely gyógyszer­áros rendetlenségről, álnokságról vádoltatik és a gyanú alapos..." Mint látjuk ez a felfogás merőben ellenkezik az addigi szokással, s bizonyos mértékben, a mai nap is követett eljárással! Altalános szabályul azt tanácsolja, hogy: . .minden gyógyszer vizsgálata meny­nyiségökre és mi lyenségökre terjedjen ki. Az ártalmasok, a nagyon hatásosak, a hason­lók mindig szorosan vizsgáltassanak meg. Ha a vizsgálat és a ráépítendő ítélet civako­dásra alkalmat nyújtana, akkor a vitatás alatt levő, lepecsételt gyógyszer a főorvos jelentéséhez mellékelve felsőbb ítélet alá bocsátandó." Kívánatos volna — írja —, hogyha Magyarország számára is volna vizsgálati jegyzőkönyv-minta, amilyen Cseh­országban van! Érdekes figyelmeztetése a következő: „Ellenőrizze a főorvos azt is, hogy a patikás maga készíti-e az egyszerű szereket, vagy pedig csupa kényelemből jóhírű gyógyszerkereskedőtől vagy gyáraktól szerzi-e be ? Ez utóbbi — mondja —- tilos dolog lehetne, mert emiatt eltompul a gyógyszeráros „mív-kézsége ,^ l [Kunstfertigkeit] és a tanulóknak nem lesz alkalmuk ezt a kézséget elsajátítani/" Ennyi általános szabály után rátér a részletes vizsgálat ismertetésére. A teendőket három csoportra osztja: 1. szakasz a „Személyzetről" 2. szakasz „Magáról a tárról" 3. a „Gyógyszerekről". Cserszky könyve tulajdonképpen a gyógyszerekről szóló fejezete miatt érdekelhet minket legjobban, mert ebből képet kaphatunk az akkori gyógyszerkincsről, illetve az azokkal kapcsolatban előírt követelményekről. 1 0 Úgy látszik, hogy az érdeklődés előterébe került ebben az időben a gyógyszertár­vizsgálatok egységesítésének ügye, mert két év múlva megjelenik Pesten Pekarik András pesti gyakorló orvos „Examen" című munkája, melynek egyik fejezete a gyógyszertárakat vizsgáló orvosok számára felsorolja a jegyzőkönyvbe felveendő kér­déseket. Felveendők: „a gyógyszertár címe, jelei, a tulajdonos vagy felügyelő, segédek, gyakornokok személyi adatai; a gyógyszertár helyzeti állapotja, bútorzat, edényzet, felírás, az officinalis gyógyszerek állapotja, mennyisége, minősége, készítése. Mérgek, önsúly mérlegek, kémszerek, az osztrák gyógyszerkönyv szerintiek legyenek. Műhely, készülékek, eszközök, raktár, pince, fűpadlás megvizsgálandók. A vezetendő- és gyógy­szerkönyvek, árszabás, rendszabályok, szakkönyvek elegendősége ellenőrzendő.'''' 1 1 Az 1840-es évekből származó gyógyszertár-vizsgálati jegyzőkönyveket Halmai János professzor is tanulmányozta. Halmai professzor tanulmányában nem tesz említést arról, hogy a nagytapolcsányi patika vizsgálatával (1839. október 16.) kapcsolatban a vizsgáló Bjely Sámuel megyei fizikus (főorvos) milyennek találta a patika állapotát és felszerelését. Ebből arra követ­keztethetünk, hogy azt jónak, illetve megfelelőnek találta, illetve nem talált kifogásolni valót. Halmai a továbbiakban megadja a megvizsgált anyagok latin nevét, amiből az akkor használatban levő „gyógyanyagok" és gyógyszerformákról kaphatunk képet. 12 Ugyancsak számot tarthat érdeklődésünkre a Pesti Egyetem Orvosi Karához 1839­1 0 Cserszky Antal: Útmutatás a patikai vizsgálatra. Orvosi Tár 1832. VII. köt. 9. 1 1 Pekarik Andreas: Examen Medicamentorum. Budae, 1834. 1 2 Halmai János: Gyógyszertárvizsgálati jegyzőkönyvek a XIX. sz. első felében. Comm. Bibi. Hist. Med. Hung. 1960. 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom