Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

ADATTÁR - Csipes Antal: Két recept a 16. századból

2. Táblázat folytatása (220—257) (220—257) a LATIN NÉV MAI BOTANIKAI NÉV MAGYAR NÉV a b c d e f g h i j k I •m n o p q r s t u V z Sorszám Casanate Corvina 13. sz. ef. —14. sz. v. Herbolarium Vincent¡nae 1491. Ortus San¡ a ¡s 1517. Dorsten¡ųs 1540. Fuehsius Leonhardųs 1542. Clus¡us-Beythe 1583., 1584. latin magyar Casanate glosszák 15. sz. 3. n. —16. sz. eleje Herbolarium Gl. 15. sz. vége Herbolarium Gl. 16. sz. eleje Ortus sanit. Gl. 1520-1530 Herbolarium Gl. 16. sz. e. fele Clusius-Beythe 1583., 1584. Fuehsius Leonh. Gl. 16. sz. m. fele Dorsten¡ųs Gl. 16. sz. Pécsi Lukács 1591. Herbolarium Gl. 17. sz. eleje Fuehsius L. Gl. 17. sz. Herbolarium Gl. 17. sz. Dorsten¡ųs Gl. 17. sz. Recens ethnobotanikai név 220. Mentastrum Mentha long¡folia Huds. Ló menta Lo menta lómínta = Mentha long¡folia (Gyimesvölgy, Kocz¡án) lómenta = Teųçriųm scordium (Vésztő, Borbás) lúmenta = Mentha pulegium (Vésztő, G. T.) lóménta - Mentha silvat¡ca (Bogdánfalva, Csűrÿ) 221. Pulegium Mentha pulegium L. Csombor menta Czombor csombor - [ Calaminth

a intermedia 1 (Balaton melléke, l Clinopodium vulgäre J Borbás) sombor = „Pfeflerkraut" (Moldva, Wichmann) csombor = Satureja hortensis (Kászonimpér, Pintér e al.) zöld csombor = Thymus vulgaris (Nagyajta, Péterfy) csombor, vadcsombor = Thymus serpyllum (Gyimesvölgy, Kócz¡án) 222. Ca la men turn Calamentum Hydropiper Mentĥastrum Mentha sp. Menta sp. Kw minta Menta Lo mentĥa Bolha fyw 223. Mercurial is Mercurial¡s annua L. Egynyári szélfű Haspurgalo fű Mercur¡us fiiue 224. Mespila Nesp¡lus Mespilus germanica L. Naspolya Nospolÿa Nospolya ORSZÁGOS 225. 226. Milium Milium effusum L. Köles 1 Köles ORSZÁGOS 225. 226. Als¡ñe maior Als¡ñe media Als¡ñe minor M¡ñųar ia sp. Lúdhúr Egĥer fwl Arniek szerető fw Tik harapta fw Pipe hur Tik hur Lúd hur Tik hur másik Tik hvr legkisebb lúdhúr = Potentilla reptans (Köröstarcsa, Borbás) lúdhúr = Veronica arvensis (Szamoshát, Csűrÿ) tyúkhúr = Stellaria media (Had¡kfalva-Gara, G. T.) tikhúr = Stellaria media (Csallóköz, Márton; Páka, Augusztinovicz), 227. Balsam ¡na prima Momordica sp. Momortika momorka, mamorka = Echium vulgäre (Bogdánfalva, Csűrÿ) 228. Moracelsi Morus Morus Morus alba L. Fehér eperfa Faÿ zederÿ Fay zeder Szedergfa 229. Hÿaçÿn ĥns coeruleus maximus Muscari comosum L. Üstökös gyöngyike Parkag hagyma 230. Muscari Muscari sp. Gyöngyike Kyg¡o hägma kígyó hajma - Muscari comosum (Horgos, Győrffy) kígyóhagyma = Muscari comosum et racemosum (Csallóköz, Márton) kígyó hagyma = Muscari comosum (Szalonta, Kitarbel, lt. Bereg) kígyóhagyma = Muscari sp. (Kiskunság, Móra) kígyóhaj ma = Orchis purpurea (Nagyváty, Nagy) kígyóhaj ma = Allium sphaerocephalum (Kórogy, Penavin) kígyóhajma = Allium oleraceum (Várdaróc, Penavin) kígyóhagyma = Allium angulosum (Kunszentmiklós, Moesz) kígyóhajma = Crocus variegatus (K¡skundorozsma, Győrffy) kígyóhagyma = Co çĥ¡çųm autumnale (Abaújszántó, Alsóregmec; Hoppá ) 231. Myrrhis Myrrhis odorata (L) Scop. Mirrhafű Mi ha li ka monia 232. 233. Nasturtium cardamum Nasturtium agreste Nasturtium officinale R. Br. Vízi torma Torma levelw fw Vízi torma fű 232. 233. Melanth¡um hortense primum Nigella damasccna L. Borzaskata Fekete coriander 234. Nenvfar Nenufar j N¡mphea lutea Nuphar luteum (L) Sibth. Sárga tav¡rózsa, víz¡tök Wÿzÿ thewk Thokleuelw fw Sárgĥa virágĥú vizi tök 1. 235. 235. Nenuphar Nymphaea a Iba L. Fehér tündérrózsa Wyzy thewk vízi tök = u.a. (Kiskunság, Móra) 236. Basil icon Ocimum basilicum L. Bazsalikom Bas¡ ¡çum fu 237. Satirion Satyrion Faha inuersa Satirion Orchis morio L. Agár kosbor Bablewelew fw Mazlagh fyw Merezthewfy Rókámon Nözö fuu Nöszö fű maszlag = Datura stramonium (Csurgó, Kitaibel, lt. Bar.) maszlag = Datura stramonium (Tatrang, Pál) 238. Orchis mas trifol¡a Orchis purpurea Huds. Bíboros kosbor Agĥár moni 239. Origanum Origanvm Or¡ganųs Origanum silvestre seu vulgäre Origanum vulgäre L. Szurokfű, fekete gyopár Feketegyopar Feketĥe g¡opar Fekete giopar Gopat Fekete gopat fekete gyapár = u.a. (Sümeg, Kitaibel, It. Bar.) gyopár(virág) = Orobanche ramosa (Kopács, Penavin) gyapár = Gnaphalium sp. (Békés m., Borbás) fekete gyopár = Symphytum officinale (Ipolylitke, Borbás) 240. 241. Hÿaçiñt iųs comosus byzantinus Ornithogalum comosum L. Üstökös madártej Kyg¡o hägma K¡jgyo hagyma 1. 230 240. 241. Ornithogalum pannonicum minus luteo flore Ornithogalum luteum Ornithogalum sp. Madártej Tik tara 242. Gith Oryza sativa L. Rizs Rÿs kasa 243. Aleluya Oxalis stricta L. Lóherelevelű madársóska Madársoska madarkasóska = Oxalis acetosella (Tatrang, Pál), madársóska = Rumex acetosella (Szamoshát, Csűrÿ) madársósd¡ = Rumex acetosa (Réty, Moesz) 244. Alleluia Oxalis acetosella L. Erdei madársóska Apro sooska 245. Peoniaca Peónia Paeonia foemina Paeonia officinalis L. ill. var. banat¡ca Roch. Bazsarózsa Bazar Buser Basa rosa ?...(b)asalyagh rosa bazsarózsa = u.a. (Szamoshát, Csííry; Réty, Moesz) 246. Papauer album Pa paver sativum Papaver somniferum L. Mák 1 Maak Szeléd máák Kerti édes máák Vetet máák ORSZÁGOS, 1. 197 247. Papauer nigrum Papaver dubium L. Bujdosó mák Maak ORSZÁGOS, 1. 197 248. Papaver errat¡eųn primum Pa paver rhoeas L. Pipacs Vad maak Pippancs ORSZÁGOS, 1. 197 249. Papa ųer Papaver sp. Mák Maak ORSZÁGOS, 1. 197 250. Parietaria Helxine Parietaria officinalis L. Falgyom Kö ronto fw Pörie fw Zano [th] Zent fyw Ragadó fw pörgye = Poa sp. (Nagyváty, Nagy) pörgye = Setaria vert¡cillata (Nagycsákány, Csaba) 1. 106 251. Aconitum pardaManches Paris quadrifolia L. Farkasszőlő Merghes fwnek elsoe neme Párducz eöleo fw 252. Pastinaca sat¡va prima Sisarum sativum magnum Pastinaca sativa L. Pasztinák Moh repa Vörös repa 253. Petas¡tes Petes¡ es hybridus (L) G. M. Seh. Közönséges acsalapu Lapu 254. Petros¡linvm Petroleum Oreoselinum Petroselinum hortense Hoørn. Petrezselyem Pe res¡ lom Petheszirom Pe resei iem szabásii fw ORSZÁGOS 255. Peucedanus Peucedanum officinale L. Orvosi kocsord Disznó köméni 256. Pattuli Ðaç ÿlųs Phoenix dactylifera L. Datolyapálma Palma mag Palma fa 257. Scolopendria Scolopendrion Hermion¡t¡s Phyll¡tis scolopendrium (L) Newm. Gímpáfrány ... nieluw fw Ghym nyelw Eordeogh harapta fw Szaruas Nielųų Sarųas nyelw szarvasnyelvűfű = u.a. (Kovászña m., Rácz)