Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Hoppál Mihály—Törő László: Népi gyógyítás Magyarországon (magyar és angol nyelven)

38 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 7—8. (1975) magvait parázsra vetik, a fogfájós beteg ráhajolt, mert így „kihullanak azok a férgek".

3

9 Ugyanez a hit és gyakorlat él Hajdúnánáson.

4

0 Ez az adat azért tarthat érdeklődésre számot, mert a beléndek (Hyosciamus niger) magvaival való füstölésre XIII. századi adatunk is van. — MagyaryKossa Gyula könyvének III. kötetében egy metszetet közöl Sudhoff után, melyen a beteg nyitott szájjal hajlik a füstölgő szer fölé.

4

1 Magyary-Kossa Gyula „Ősrégi recipe a fogfájás ellen, melyet talán még Ázsiából hoztunk!''

4

2 A népi gyakorlatban a füstölésben szereplő beléndeket felválthatta a később megismert maszlag, annál is inkább, mivel a két növény hatóanyaga azonos: a hioszciamin. A két növény fájdalomcsillapító, görcsoldó hatása ma már bizonyított.

4

3 Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a bajbajutott ember minden általa ismert növényt felhasznál betegsége gyógyítására. Vannak azonban növények, melyeket a népi gyógyászatban csak egy meghatározott betegség ellen használnak általánosan. Erre jó példa a kövirózsa (Sempervivum tectorum). Érdemes a növény különféle helyi elnevezéseit is megnézni: Tápén fülbe eresztő/

j

4 fülbe facsaró, fülbemászó fű neveken ismerik.

45 Wagner—Magócsy a kövirózsa, fülbe csavaritó, fülbe eresztő fű neveket ismerik.

4

6 Pápai Páriz Ferencnél fül-fű

4

7 Zagyvarékason kőrózsavirág/

18 Cserszegtomajon kőrózsa, fülfű/'

9 Bodrogközben filfű,

5

0 Hajdúnánáson ugyancsak filfű,

5

1 Tiszántúlon kövi rózsa,

5

2 Csallóközben fülbe facsaró,

53 Szentgálon ismerték a menkűfű elnevezést is.

5

4 Vajda Péter mennydörgőfű néven ismeri,

5

5 Orosházán fülcsavaró

5

6 stb. Számunkra legérdekesebbek a /üZlel kapcsolatos elnevezések, hiszen a név már maga is utal használatára, sőt a használat módjára is: fülbe facsaró. Általános ugyanis, hogy a fájós fülbe a Sempervivum kifacsart levét 3

9 Grynaeus T. 1965. 416, 462. sz. adat, valamint Oláh A. 1965. 293.; Sós J. 1965. 590. 4

0 Igmándy J.—Kelemen S. 1943. 210. 4

1 Magyary-Kossa Gy. 1931. III. 263. Ez az eljárás szerepel Diószegi Sámuelnél is. 4

2 Magyary-Kossa Gy. 1931. III. 262. 4

3 Itt jegyzem meg, hogy a maszlag szavunk a XVI. században jelenik meg először. Bárczi Géza szerint a szó arab eredetű, jelentése: „szédítő ital, arzén, méreg": Bárczá G. 1958. 70—71. 4

4 Grynaeus T. 1971. 777. 4

5 Csapó J. 1775. 97. 4

6 Wagner K.—Magócsy 1903. 98. 4

7 Pápai Páriz F. 1801. II. 108. 4

8 Cs. Pócs É. 1964. 194. 4

9 Vajkai A. 1941. 240. 5

0 Zsova I. 1971. 373. 5

1 Igmándy J—Kelemjen S. 1943. 212. 5

2 Greszné, Czimmer A. 1943. 10. 5

3 Márton J. 1892. 57. 5

4 Vajkai A. 1959. 18. 5

5 Vajda P. 1835. 65. 5

6 Grynaeus T. 1965. 415—416.; Oláh A. a fülfű elnevezést is ismeri: Oláh A. 1965. 320.