Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Hoppál Mihály—Törő László: Népi gyógyítás Magyarországon (magyar és angol nyelven)

Hoppal M.—Törő L.: Népi gyógyítás Magyarországon 39 vagy az összetört levelét teszik. Elfogadott nézet, hogy a népi gyógyászatban a nép homeopátiás gondolkodásmódja igen fontos szerepet játszik.

5

7 A menküfű, mennydörgőfű elnevezések arra a hitre utalnak, hogy a kövirózsa (mely legtöbbször a ház tetején nő) elhárítja a villámcsapást. „Házak tetején szokás tenyészteni, részint villámhárító gyanánt, de húsos és leves levelét fülgyógyításra is használják" — olvasható egy XIX. századi feljegyzésben. . Itt tehát ismét összetett, többrétű felhasználiási móddal állunk szemben. Az egyik a mágikus-babonás hit: villámhárítás; a másik a gyakorlati, a fülgyógyítás. A népi analógiás gondolkodás menetét ez esetben is nyomon követhetjük. Ha a fülfű meggyógyítja a fülzúgást, a fájó fület, akkor alkalmas az igen nagy hanghatással járó mennydörgést, villámcsapást is elhárítani.

5

8 A farkasalma (Aristolochia-clematátis L.) népi gyógyászati használata is egységes képet mutat: általában sebkezelésre, kelésre alkalmazták. Fenyőfőn, Bakonyszentlászlón, Szentgálon, Sümegen, Méhkeréken, Sarkadon, Szeghalmon, Gyulaváriban, Tiszacsegén és Nagyivánban a megvágott kézre, lábra teszik, vagy levével kenegetik a sebet (saját gyűjtés). Greszné Czimmer Anna szerint használata a Tiszántúlon általánosan elterjedt,

59 Kalotaszegen a kisgyerek sebét a farkasalma kifőzött levével kötik be,

60 a Felföldön, Ipolygyerken szintén általánosan elterjedt sebgyógyító szer a farkasalma;

6

1 Zagyvarékason fekélyre,

6

2 sebre,

6

3 lábtörésre

6

4 használták. Bodrogközben „A sebet farkasalmalével mosogatták";

6

5 Cserszegtomajon megfőzik, majd levével mosogatják a sebet,

6

6 Orosházán az ekcémás lábat mosták a kifőzött levével,

6

7 ugyanott a visszeres lábat is e növénnyel borogatták.

6

8 Az elmúlt századok hivatásos orvosi reoeptúrájában is azonos céllal szerepel.

6

9 Érdekes, hogy némely gyógynövény-szakkönyvünkben határozottan gyógynövényként szerepel,

7

0 míg legutóbbi kiadású gyógynövény-határozónk nem jelöli.

7

1 A farkasalma népi gyógyászati használatára vonatkozó felsorolt és fel nem sorolt hasonló vagy azonos adat arra enged következtetni, hogy a 5

7 1. erről: Oláh A. 1965. 319—322. 5

8 Márton J. 1892. 57. 5

9 Greszné Czimmer A. 1943. 256. 6

0 Wlislockiné, Dörfler F. 1893. 211. 6

1 Vajkai A. 1967/b. 140. 6

2 Cs. Pócs É. 1964. 194. 6

3 u. o. 204. 6

4 u. o. 213. 6

5 Zsova I. 1971. 374. 6

6 Vajkai A. 1941. 239. 6

7 Grynaeus T. 1965. 383.; Oláh A. 1965. 322. 6

8 Grynaeus T. 1965. 391—392. 6

9 Méliusz Juhász P. 1962. 200.; Varjas B. 1943. 87. Juhász M. 1768. 9. 7

0 Rápóti J.—Romvári V. 1966. 66—67. 7

1 Soó R.—Kárpéti, 1968. II. 137.