Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Bálint Sándor: Adalékok a hajdani pestisjárványok magyarországi hiedelemvilágához (Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tisztelete)

?'I238 Comm. Eist. Artis Med. Suppl. 7—8. (1975) és Dávid oltárt építe ott az Ürnak, áldozván égő- és hálaáldozatokat, és az Űr megkegyelmeze a földnek, és elvéteték a csapás Izraelről." Dávid lábainál egyébként ott a lant és egy nyitott könyv az 50, zsoltár kezdőszavaival: „Miserere mei Deus." Szemben az élet mulandóságára emlékeztető szentírási vers: „Peregrini enim sumus coram te et advenae sicut patres nostri". (Krónikák könyve I, 29, 15). Magyarul: mert zarándokok vagyunk és jövevények, mint atyáink. A kis templom XIII. Kelemen pápától Rozália napjára, illetőleg a rákövetkező vasárnapra búcsúengedélyt kapott (1762). Főoltárán a Szűzanya képe e fölírással: STELLA COELI EXTIRPAVIT QUAE LACTAVIT DOMINUM MORTIS PESTEM, QUAM PLANTAVIT PRIMUS PARENS HOMINUM. Magyarul: ,,a mennyeknek Csillaga, ki az Urat szoptatta, kiirtotta a halál pestisét, amelyet az emberek ősatyja plántált." Az oltár menzáján a fekvő Rozália szoborműve. A templom homlokzatán: OB PESTEM SED AT AM DIVAE ROSAE DICATA MDCCXV.

4

2 Vagyis: „a .pestis megszűntéért Szent Rozáliának ajánlva, 1715." Hasonló előzmények és szándékok szülték az egykori Rozália-kápolnát és temetőt is. Alapításának közelebbi körülményeiről nem tudunk. A kápolna I egykorú berendezése századunkban ebek harmincadjára jutott. A barátok egri templomában a Fájdalmas Szűz oltárasztalán is megjelenik Rozália fa domborműve. Felnémet Rozália-temploma is fogadalomból épült. Erről tanúskodik a bejárat fölötti barokk emléktábla: DUCES QUOQUE EIUS SPONTE QUOD VOVERANT OBTULERUNT. 2. Paral. Magyarul: „vezérei is, amit önként fogadtak, felajánlották." A homlokzatán Rókus és Sebestyén szobrai. Bent a Xavéri Szent Ferenc-oltáron az oberburgi pestisoltalmazó kegykép másolata. A népi kultusz már nem él. Fetsöörs prépostsági templomának biedermeier Rozália-képe eredetileg a kápolna számára készült, amely azonban nem épült föl: a hívek Rozáliához könyörögnek. Rozália a könyörgést Mária oltalmába ajánlja, a Szűzanya pedig a Szentháromsághoz fordul meghallgatásért. A kép felső részén keresztbe tett nyílra és. söprűre helyezett halálfej, a pestis jelképe/'

3 Hatalmas barokk Rozália-oltárt láttunk a lövői templomban, amely nyilvánvalóan fogadalom emléke. Rozália szegedi kápolnája a régi Dömötör-templom előtt, a nagy pestisjárványt követő esztendőben (1739) épült. Valamikor a múlt században az ünnep vigiliáján a város jámbor népe itt ájtatoskodott és átvirrasztotta 4

2 Wiek Béla: Kassa története és műemlékei. Kassa 1941, 406. 4

3 Keletkezéséről Bedy Vince: A felsőörsi prépostság története. Veszprém 1934, 101.