Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Bálint Sándor: Adalékok a hajdani pestisjárványok magyarországi hiedelemvilágához (Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tisztelete)

Bálint S.: ... A hajdani pestisjárványok .. . hiedelemvilága 229 Szentháromság-emlékeken is, amelyeket a XVIII. századi pestisjárványok idején állítottak számos városunk főterén, de szerényebb formában faluink templomkertjeiben is. Önálló szobra állott a pesti hajdani Sebestyén téren. Somogybükkösd Sebestyén-oltárának fölírása: PLAUDE ET EXULTA SEBASTIANE QUIA MERCES TUA EST IN ASTRIS REPOSITA. Lucae 6. Magyarul: „Örülj és örvendezz Sebestyén, minthogy a te jutalmad félre van téve a csillagokban." A szöveg Luc. 6, 23 átköltése. Tudomásunk szerint az első magyar nyelvű, Sebestyénhez folyamodó, pesitisűző könyörgés a XVII. századból származik: Örök mindenható Isten, aki csudálatos és hatalmas vagy minden szenteidben, legfőképpen pedig a te hív szolgádban és szent mártírodban, Sebestyénben, az szörnyűséges pestisi betegséget irgalmasan az emberektől elfordétod. Kérjük a te isteni fölségedet, hogy az mi szívünknek buzgóságát őhozzája megújétsa és az ő erős könyörgését, a mi testünk és életünk megtartására foganatossá tegyed és hogy te is minket, mindazokkal, kikért könyörgennyi szándékozunk, olyan szörnyűséges betegségektől és minden lelki és testi gonosztul megszabadíts. Az igaz hitben pedig és minden jóban megerősétennyi méltóztassál. Ezt kérjük tűled az mi urunk Jézus Krisztus, a te szent Fiad által, ki az örökkévalóságban az Szentlélekkel veled egyetemben egyenlő Isten, él és uralkodik öröktől fogva örökig. Ámen.

2

2 Sebestyén tiszteletével régi imádságoskönyveinkben, később ponyvairatainkban is mindig találkozunk. Legkedveltebb, számtalanszor újranyomott éneke: Dücsőséges Szent Sebestyén, Kinek sok seb esett testén, Vére földre öntetvén. Az ellenségnek nyilai Tested liggattyák a dárdái És sok kínzó szerszámi. De a szeretetnek nyila Szíved inkább hasogatja, Hogysem ellenség nyila. 2

2 Iványi Béla: Adatok a népi gyógyászat történetéhez. Ethnographia 1949, 285. Az imádság egy régi aprónyomtatványon maradt meg, amelyen a pestisoltalmazó zakariáskereszt is látható. A kereszt szárain látszólag értelmetlenül, ötletszerűen felsorolt betűk a barokk betűmágia világát idézik. Iványi nem tudta, hogy miről van szó. Az amulett-szerű kereszt egykorú hazai kultuszával alkalmilag külön szeretnénk foglalkozni. A szakirodalomból Spamer, Adolf: Die deutsche Volkskunde. II. Berlin 1935, 10. Münsterer, H. O.: Die magischen und kabbalistischen Schutzkreuze. Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde. München 1954, 90.