Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)
Bálint Sándor: Adalékok a hajdani pestisjárványok magyarországi hiedelemvilágához (Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tisztelete)
?'I230 Comm. Eist. Artis Med. Suppl. 7—8. (1975) Mert az nem csak a nyilakat Győzte meg de a kínokat S kínzó tyrannusokat. Azért Isten a pestisben Téged tett orvossá s ebben A testünk sérelmében. Mivel azért ez nyavalya Országunkat háborgatja, Hogy segétséged óhajtja. Hogy itt az Istent dicsérvén > Hálát adván, dücsőítvén, Ez nyavalyát elűzvén. Es azután az életben Veled együtt a menyégben A lelkünk örvendezzen. Magyar nyelvű népi színjátékok, játékszerű hagyományok Sebestyénről nem maradtak ránk, de a tradíció szellemében a századforduló táján Varga Lajos még épületes versezetekbe szedte a szent legendáját. 2 3 SZENT RÓKUS TISZTELETE Rókus (aug. 16.) gazdag francia család gyermeke volt (1195—1227), Montpellier városában született. Korán elárvult, vagyonát szétosztotta a szegények között, majd Rómába zarándokolt. Ütközben az itáliai pestisjárvány betegeit a kereszt jelével gyógyította. Rómából visszatérőben ő is megbetegedett. Piacenza mellett egy kunyhóban húzta meg magát, ahol a jámbor hagyomány szerint angyal ápolta és egy könnyelmű, de később jó útra tért úriember kutyája hordta neki a kenyeret. Ezért szokták kutyával ábrázolni, mely lábsebét nyalogatja. Hazájában, illetőleg szülővárosába visszatérve, már nem ismerik meg. Kémnek gyanítják, börtönbe vetik, ahol öt évig raboskodik. Itt is hal meg. Holtteste mellett táblát találtak, melyet Isten kinyilatkoztatásának tulajdonítottak: Peste laborantes ad Rochi patrocinium confugientes contagionem illám trunculenl is simám evasuros significo. 2 4 Röviden: a'kik pestisben megbetegednek és Rókushoz folyamodnak, meggyógyulnak. 2 5 2 3 A kettős vértanú-korona, vagy Szent Sebestyén mártír élete. Irta Varga Lajos Jászárokszálláson. Eger, é. n. (1900 körül). 2, 1 Franz, Adolf: Die Messe im deutschen Mittelalter. Freiburg 1902, 180. 2 5 Schütz Antal: Szentek élete. III. Bp. 1933, 208. Künstle, Karl: Ikonographie der christlichen Kunst. II. Freiburg 1926, 514.
