Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Bálint Sándor: Adalékok a hajdani pestisjárványok magyarországi hiedelemvilágához (Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tisztelete)

?'I228 Comm. Eist. Artis Med. Suppl. 7—8. (1975) csanak (1714), Sarrod (1714). Egy soproni parasztpolgár házának oromzatán is találkozunk a szent szobrával.

1

2 Az osztrák kutatás Sebestyén tiszteletére rendezett német nyelvű barokk népi színjátékokról is tud, amelyek főleg Nagymartonban és környékén korunkat is megérték.

1

3 Schmidt helyesen hangsúlyozza, hogy Eszterházy-hitibizomány Sebestyén-kultusza nem tekinthető pusztán magyarnak vagy németnek. Döntő az államközösség, a katolikus barokk monarchia, melynek hatalmi és szakrális szükségletei hozták létre ezeket az ájtatosságokat és ünnepeket. Ebből a magyar arisztokrácia éppúgy kivette a részét, mint az ottani német parasztság és polgárság. A pesti pálos templom, mai egyetemi templom alapkövébe Sebestyén ereklyét tettek a Czenstochovai Szűzanya rézre karcolt képével együtt (1725).

1

4 Az ország más vidékeinek Sebestyén-kultusza szintén a pestisjárványokkal, jószágvésszel és ezzel kapcsolatosan részben a német bevándorlók fogadalmi ünnepeivel függenek össze. Ilyen oltalmazóként tiszteli Sebestyén napját a német eredetű Zirc,

1

5 Városlőd, Mór,

1"

6 Magyarpolány

17 Leányvár, Orfű, Máriakéménd, Egerszalók, Elek.

1

8 Orfűn s nap reggelén nem mentek be az istállóba, álljon helyt a patrónus: a jószágot nem szokták megetetni, befogni, az almot kivinni. Böjtölt tehát az állat is.

1

9 Sebestyén kivételes barokk népszerűségére vall, hogy — bár a szakmához nem volt köze — az aradi kőművesek, kőfaragók céhe Rókussal együtt védőszentjének tisztelte.

2

0 Az ország leghíresebb Sebestyén-temploma Székesfehérvár-Felsővároson áll, amely egyben a város szakrális parasztéletének, céhes jámborságának is tűzhelye. A búcsúnapon, egyébként a farsang derekán Sebestyénbál is volt. Bánd német fiatalsága farsangi felvonulással szintén bálozott. Ez volt a Schützenball, vagyis lövészbál.

2

1 Sebestyén ott hódol Rókus, Xavér, Rozália vagy Rókus és Rozália, esetleg még Antal és Károly társaságában azokon a monumentális barokk 1

2 Magyarország Műemlékei Topográfiája. II. Sopron és környéke műemlékei. Budapest 1956, 293, 402, 411, 440. Vö. még Askercz Éva: Barokk pestisemlékek a Sopron környéki falvakban. Arrabona. A győri Xántus János Múzeum Évkönyve XV (1973), 149—167. 1

3 Nádasd (Rohrbach), Pecsenyéd (Pöttsching), Sopronújlak (Neuthal) német játékszövegei Horak, Karl: Burgenländische Volks schauspiele 486—504. Vö. még Schmidt, Leopold: Das deutsche Volksschauspiel. Berlin 1962, 337. 1

4 Némethy Lajos: A pesti főtemplom története. Budapest 1890, 289. 1

3 Horváth Konstantin: Zirc története. Veszprém 1930, 175. 1

6 A móri Sebestyén-szobor felirata: EX DEVOTIONE INCOLAE NOSTRI TEMPORE EREXERVNT (=1739). 1

7 Magyar Sion 1866, 674. 1

8 Mester György anyagából. 1

9 Andrásfalvy Bertalan szíves közlése. 2

0 Lakatos Ottó: Arad története. Arad 1881, II, 170. 2

1 Mádl Teréz pécsi főiskolai szakdolgozatából.