Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)
Bálint Sándor: Adalékok a hajdani pestisjárványok magyarországi hiedelemvilágához (Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tisztelete)
Bálint S.: ... A hajdani pestisjárványok .. . hiedelemvilága 227 Veszprém: Németbarnag (1750, később Gyümölcsoltó Boldogasszony), Csácsbozsok. Székesfehérvár: Székesfehérvár (Felsőváros, 1731), 1 0 Érd. Pécs: Pécs (kapucinusok, majd irgalmasok), Paks. Erdély: Kolozsvár (kápolna), Sósmező (Poiana Sarata). A XVI. század nagy itáliai pestisjárványaival járt együtt a Sebestyénkultusz másodvirágzása. Borromei Károly híres milánói érsek a városnak a pestistől való megszabadulását (1575) Sebestyén közbenjárásának tulajdonította. Tiszteletére már 1576-ban templomot és emlékoszlopot állított a milánói nép. A máig élő mondai hagyomány szerint a később szentté avatott Károly a pestist ebbe az oszlopba kény szeri tette, száműzte. A helye — emlegetik a milánóiak — daganat formájában ott látható az oszlopon. 1 1 A milánói kezdeményezés hatására hazánkban is oszlophoz kötve ábrázolják. Köztérre állítják, hogy az emberalakként elképzelt és utakon besettenkedő vészt elrettentsék vele. Legnagyobb számmal a Fertővidéken, Sopron és Kismarton környékén található. Leopold Schmidt mutat rá arra, hogy ez voltaképpen az Eszterházy-család fraknói és kismartoni hitbizományának hajdani, leginkább német lakosságú területe. Véleménye szerint Sebestyén barokk tiszteletét az Eszterházyak egyelőre nem tisztázott körülmények között közvetlenül plántálták át birtokaikra Borromei Károly hazájából, Lombardiából. Innen sugárzott szét azután Ausztriába és a Dunántúl szomszédos magyar vidékeire is. Schmidt felsorolja Burgenland barokk Sebestyén-oszlopait: Feketeváros (Purbach 1711), Kismarton (1713), Lajtapordány (Leithaprodersdorf, XVIII. század vége), Lajtaszentgyörgy (St. Georgen, a XVIII. század eleje), Lorettó (1680), Nagyhöflány (Grosshöflein 1657), Nagymarton (Mattersburg 1614), Sérc (Schützen 1711), Nádasd (Rohrbach 1628). Állításuk pontos ideje ismeretlen: Somfalva (Schattendorf), Pecsenyéd (Pöttsching), Rétfalu (Wiesen), Zárány (Zegersdorf). Ott áll Kishőflány (Kleinhöflein), Klempa (Klingenbach) pestisemlékein is. Több helyen valamikor a napján fiúgyermekek jártak Sebestyént köszönteni. Kiegészítésül vegyük ehhez hozzá Sopron és a Fertő tó magyar vidékén található Sebestyén-oszlopokat, illetőleg ábrázolásaikat is: Bősárkány (XVIII. század közepe), Csorna (1780), Fertőszentmiklós (XVIII. század eleje), Hegykő (1711), Lövő (1711), Mihályi (1760), Nagycenk (1714), Rába1 0 Gyönyörű barokk oltárképét, amelyen Sebestyén a kor jámborságát annyira jellemző szentek: Benedek, Rókus, Vendel, Flórián és egy nehezen felismerhető női szent, de nyilván Rozália társaságában jelent meg, egy teljesen jelentéktelen új képpel cserélték ki. 1 1 Mindezekről és a továbbiakról forrásértékű, kitűnő előadás Schmidt, Leopold: Die burgenländischen Sebastianspiele. Eisenstadt 1951. (Burgenländische Forschungen 16.)
