Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Bálint Sándor: Adalékok a hajdani pestisjárványok magyarországi hiedelemvilágához (Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tisztelete)

?'I226 Comm. Eist. Artis Med. Suppl. 7—8. (1975) (Kristóffal 1476), Szmrecsány (Smrecany, 1510), Vitfalva (Vitkovce, 1480) szárnyasoltárain.

3 Gótikus faszobrai szintén járványok emlékjelei: Bártfa (Mager Veronika oltára 1489), Budapest (Szépművészeti Múzeum 1490, ismeretlen helyről, Mateócról? 1510), Késmárk (Kezmarok, Käsemarkt 1500), Liptószcntmó.ria (Sväta Mara 1500), Lőcse (Levoca, Leutschau, Péter és Pál oltára 1490), Malompatak (Mühlenbach, Mlynica 1480), Mosóc (Mosovce 1470), Szepeshely (Zipser Kapitel, Spisska Kapitula 1478), Szepesszombat (Georgenberg, Spisska Sobota 1503), Zólyomszászfalu (Sásová 1510).

4 Fábián és Sebestyén oltára volt a győri székesegyháznak (1479),

5 a budavári Magdolna-templomnak (1487).

6 A pozsonyi polgárok egy járvány alkalmával kápolnát ajánlottak föl és társulatot alapítottak a tiszteletükre (1502).

7 Egyik alföldi falu középkorból származó neve, védőszentje után Fábiánsebestyén. A Muravidéken Szentsebestyén (Pecarovci). A középkor végén már keresztnévként is járja. így az 1522. évi szegedi egyházi tized jegyzékben tíz esetben fordul elő. A névválasztásban az újszülötteket járványos betegség ellen is ajánlották Sebestyén oltalmába. Emlékeztetünk Tinódi Sebestyén nevére is. Elterjedtek családneveink is: Sebestyén, Sebestény, Sebő, Sebők, Zsebők. Nyilván ide tartozik a Sebes, Sebős család-, illetőleg helynév is.

8 Mindez a hazai középkor végén a Sebestyén-kultusz elevenségét és időszerűségét tanúsítja. Megerősödéséhez az 1510. évi hazai pestisjárvány is hozzájárulhatott. Lehetséges, hogy középkori német városaink a nvíl-motívum révén keresik a katona vértanú oltalmát. Gustav Gugitz helyesen jegyzi meg,

9 hogy a lovagság hanyatlása után a városok hatalma és ereje megnövekedett, falaikat maguknak kellett megvédelmezniük. Ezért választották Sebestyént a polgári lövészegyesületek védőszentjüknek. A kultusz később új erőre kap és a barokk jámborságban pestisoltalmazó mozzanatokkal egészül ki, ami kápolnaépítésekben, sőt templomdedikációkban is megnyilvánul. Így: Esztergom: Győrsziget, Komárom, Mászt (Mast, 1631), Nagyszombat, Nádasd (Rohrbach), Visegrád. Szepes: Jurgov. Győr: Füles (Nikitsch,, 1733), Garta (Kapuvár mellett), Stotzing, Császárkőbánya (Steinbruch). 3 Radocsay Dénes: A középkori Magyarország táblaképei. Budapest 1955, 259, 261, 264, 285, 304, 342, 374, 453. 4 Radocsay Dénes: A középkori Magyarország faszobrai. Budapest 1967, 154, 173, 181, 18,9, 193, 197—199, 215, 217, 224. r' Bedy Vince: A győri székesegyház története. Győr 1936, 88. 0 Radocsay: Táblaképek i. m. 84. 7 Maszárik Viktor: A pozsonyi ferencrendi zárda története. Pozsony 1897, 98. (Ma Rozália-kápolna.) 8 Kálmán Béla: A nevek világa. Budapest 1969, 71. 9 Gugitz, Gustav: Das Jahr und seine Feste im Volksbrauch Österreichs. I. Wien 1949, 53.