Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Lükő Gábor: Anya- és csecsemőóvó képek a régi magyar szekrényeken

196 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 7—8. (1975) a magyar dobköteles mintával. A törökség általában a sámán hátaslovának tekinti a dobot, melyen a szellemek világába nyargal, s annak az állatnak a lelkét képzeli a dobba, melynek bőréből a dobot készítette (Harva 536.). A hátasló viszont a szeretett leány szimbóluma a régi stílusú török (és magyar) népdalokban (v. ö. Lükő 1942. 88.), s így a dob szexuális vonatkozású képes értelmezése itt is elég kézenfekvő. A magyar szekrények dobköteles motívumának formai rokonsága a nap és a vulva ábrázolásaival, ezek szerint, nem tekinthető véletlenségnek. A dob motívum szekrényeinken csaknem minden esetben együtt szerepel az anya- és cstecsemőóvó képek valamelyikével. Három szekrényen csak egy-egy ilyen tárgyú képet találtam a dob képe mellett, három mási15. Szentesi szekrény a Kiskun Múzeumban (74.147.1.)