Antall József – Buzinkay Géza szerk.: Népi gyógyítás Magyarországon / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 7-8. (Budapest, 1975)

Lükő Gábor: Anya- és csecsemőóvó képek a régi magyar szekrényeken

Lükö G.: Anya- és csecsemőóvó képek ... 197 kon már kettőt-kettőt, egyen pedig hármat. Ez utóbbinak egyes motívumait bemutattam már (a terhes asszony 7/2, a vajúdó 7/5, a nehéz szülés 9/2. kép). A 15. képen látható szentesi szekrényen két idevágó ábrázolás között helyezték el a dob képet: alatta a terhes-vajúdó, fölötte a szoptató asszony képe látható. A dob képének ilyen környezetben való elhelyezéséből arra kell következtetnünk, hogy a nehéz szülés, meg az anyát és gyermekét fenyegető egyéb veszedelmek idején eleink igénybe vették a dobbal gyógyító javasok segítségét is. Ilyen javasokról pedig még a XVII. századi boszorkányperek jegyzőkönyvei is megemlékeznek (Diószegi 203.). A hímestojásokon bizonyára a szerelmi varázslat emléke a dobköteles" minta. A magyar szekrények tipikus férfiábrázolásának forrását a szibériai népek samanisztikus ábrázolásai körében találjuk meg. Ott a sámánt ábrázolták így, amint éppen szellemidéző varázslatát folytatja: kezét-lábát szétvetve táncol, dobját maga előtt tartva, (lásd a 16. képen). A magyar szekrények férfiábrázolásainak fontosabb típusait a 17. és 18. képeken állítottam össze. A 17. képen láthatjuk, hogyan válik a férfi viszonylag naturális képe, melynek még csak egy szimmetriatengelye van (1—2), a tengelyek szaporításával mind absztraktabbá. A kéttengelyű képeket (3—4) derékon felüli, tükörképpel ábrázolt alakoknak is tekinthetnénk, a négytengelyűeket azonban (5—6) már csak cigánykerekeket hányó gyerekeknek tarthatnánk. Hogy a magyar javas művelt-e ilyen produkciókat gyógyító szertartásai közben, nem merném ezeknek a képeknek az alapján eldönteni. Mindenesetre feltűnő, hogy az asszonyok ábrázolásain nem találkozunk hasonló irányú absztrakcióval. A szoptató anya képe ugyan gyakran válik absztrakt, mágikus jellé (lásd a 19. képen), de sohasem a szimmetriatengely szaporításával. A férfiábrázolásoknak viszont abszolút többsége négytengelyű (9 db 17/5—6. típusú és 11 db 18/3—4. típusú), csak hét darab egytengelyű az általam megfigyelt 102 ábrázolásból. Az egytengelyű képeket esetleg a botját vagy kardját forgató táncos ábrá16. Dobját verő és táncoló sámán szibériai ábrázolásai. 1. őskori sziklarajz (Okladnikov 172/3.) — Tatár sámándobon (Karutz 71/14.) — 3. Tunguz sámándobon (Solymossy 169.)