Antall József szerk.: Képek a gyógyítás múltjából / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 5. (Budapest, 1972)

Képek a gyógyítás múltjából (kiállítási vezető)

(1791-1849) orvos-gyógyszerész és botanikus híres A magyar plánták szárított gyűjteménye (1824) című munkáját. Az első lapos tárlóban helyeztük el Fabini János Teofilnak (1791-1847), a szemészet első nyilvános rendes tanárának 1828ból származó receptjét, névtábláját és magyar nyelvű művét. Két szemészeti műszerkészlet: csiszolt üvegből készült, úgynevezett Schuster-féle szemcseppentő és boncolási eszközök egészítik ki a könyvanyagot. A második tárló az 1831-es kolerajárvány dokumentumait és Schoepf-Merei Ágost (1804-1858) kéziratban ránkmaradt gyermekkórház-tervezetét (1836) tartalmazza. Igen érdekes a galamb alakú, csontüvegből készült szívóüveg. (XV. kép) A XIX. század első harmadából származó, majdnem teljesnek mondható szülészeti műszeres láda mellett láthatjuk Gruby Dávid, (1809-1898) kisméretű mellszobrát és magyar vonatkozású levelét. A Párizsban élő Gruby kora egyik legismertebb orvosa volt. A két Dumas, Balzac, Heine, Chopin és Gambetta kezeltette magát a híres orvossal. A vitrinek felett végighúzódó tablók arcképei, oklevelei és egyéb dokumentumai tájékoztatnak a szellemi mozgalmakról, amelyek eredményeként 1837-ben létrejött a Budapesti Orvosegyesület. Ez a szervezet a széthúzó orvosi testületet kívánta egy táborba tömöríteni. Jelentős év az 1841-es, hiszen ekkor létesítették a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlését Bene Ferenc kezdeményezésére. Ugyanebben az évben alapították meg a Magyar Természettudományi Társulatot is. A már előbb említett szülészeti felszerelés fölött két értékes illusztrált album (Kilian Geburtshilflicher Atlas és Geburtshilflicher Demonstrationen, Weimar, 1824,) látható. 2. A második „bécsi orvosi iskola" Boerhaave tanítványai - van S

mieten és de Haen - honosították meg Bécsben a klinikus szemléletet, ők azok, akik Stoerck, Stoll, Auenbrugger, Frank és Boer segítségével életre hívták az első bécsi iskolát, és európai rangot teremtettek az addigi maradi elveket oktató bécsi orvosi karnak. A századfordulón és a XIX. század elején a várt fejlődés megtorpant az abszolutizmus miatt. Újabb fellendülést a második bécsi iskola (58. ábra) jelentett, amelynek születési évét 1841-re tehetjük. Ebben az évben jelent meg az iskola szellemi vezérének, Rokitanskynak (1804-1878) Handbuch der pathologischen Anatomie című könyve. Karl Rokitansky 1828-ban keltezett orvosi és 1831-ből származó szülészmesteri diplomája dísze a második bécsi iskolát bemutató vitrinnek. A tárlóban helyeztük el Joseph Skodának (1805-1881), a hallgatózásról és a kopogtatásról szóló művét (Abhandlung über Percussion und Ascultation). Ő volt az, aki elsőként kapcsolta össze a két módszert, és ezzel új, megbízható alapra helyezte a belgyógyászati diagnosztikát. A bécsi iskola harmadik vezető egyénisége Ferdinand Hebra (1816-1880), aki Semmelweis bizalmas barátja volt. (Mindketten, Skoda és Hebra is cseh származásúak voltak.) Hebrát főleg a bőrgyógyászat