Antall József szerk.: Képek a gyógyítás múltjából / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 5. (Budapest, 1972)

Képek a gyógyítás múltjából (kiállítási vezető)

érdekelte (Diagnostik der Hautkrankheiten, Wien 1845), s ezen a területen vált világhírű szaktekintéllyé. Hebra volt az, aki Semmelweis felfedezését elsőként ismertette. A három kiválóság mellett kell megemlítenünk a Magyarországról származó Joseph Hyrtl (1810-1894) nevét is, aki a leíró bonctan tanára volt, és az egyetemi oktatásban magas színvonalra emelte az anatómia tanítását. Könyve, a Handbuch der Topographischen Anatomie... (Wien, 1865), a tárlóban látható. A kiállított könyv- és portréanyag mellett helyeztük el a bécsi orvosi iskola nagyjairól készített klasszikus szépségű érméket is. A második bécsi orvosi iskoláról megállapíthatjuk, hogy a „különböző klinikai ágaknak modern tudományos megalapozására" törekedett. 5. Orvosi műszerek a XIX. század első felében A XIX. század első harmadában Párizs volt az orvostudomány középpontja. Olyan nevek fémjelezték, mint Xavier Bichat (1771-1802), Jean Nicolas Corvisart (1755-1826), Philippe Pinel (1755-1826), René Theophile Hyacinthe Laénnec (1781-1826), Francois Joseph Victor Broussais (1772-1838) és Claude Bernard (1813-1878). Bichat vezette be a szövet fogalmát, és a betegségek okát azok károsodásából származtatta. Munkássága nyomán - amelyből a Recherches physiologues sur la vie et la mort (1805) című, Párizsban megjelent munkáját állítottuk ki - fejlődésnek indult a sejttan, a szövettan, és újabb lendületet kapott a kórbonctan. Corvisart működésének egyik jelentős állomását - a kopogtatás újrafelfedezését - már korábban említettük, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szívgyógyászatban elért eredményeit sem. Itt találhatjuk még a Laénnecféle sztetoszkóp fából készült korabeli példányait. A kiállított műszereket a sebészet, a belgyógyászat és a fogászat területéről válogattuk össze, és néhány korabeli orvosi recepttel egészítettük ki. Csak az érdekesebb darabokat említjük: húgykőtörő, érvágók, koponyalékeléshez használt korongfúró, tűfogó, foghúzó kulcsok stb. A tablón két színes karikatúra azt mutatja be, hogy nézne ki az öltözék, ha mindent felvennének az emberek, amit az orvosok a kolera elleni védekezésként ajánlanak nekik. 4. Az 1848149-es szabadságharc egészségügyi emlékei A magyar történelem máig élő sorsfordulója az Ausztria által a cári Oroszország segítségével vérbe fojtott szabadságharc. A magyar függetlenségért küzdők sorában ott találjuk a kibontakozó pesti orvosi iskola nagyjait: Balassa Jánost, Markusovszky Lajost, Lumniczer Sándort, Kovács-Sebestény Endrét, Schoepf-Merei Agostot és Korányi Frigyest. Az orvostársadalom vezetőit