Antall József szerk.: Képek a gyógyítás múltjából / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 5. (Budapest, 1972)

Képek a gyógyítás múltjából (kiállítási vezető)

Műve célját a bevezetőben így határozta meg: „Tudtommal e matériáról szóló írás a mi nyelvünkön nincsen". Könyvében korának orvosi ismereteit közli népszerű formában azok részére „kiváltképpen falukon, ahol hamarább talál segédet a beteg barom, mint az beteg ember..." E kor emlékanyaga - érthető történeti okokból - kevés. A tárlóban (19. ábra) bemutatjuk a múzeum legrégibbnek tartott magyarországi kis talpas üveg patikaedényét a XVII. századból. Ugyanebből a korból származik egy hosszúkás, kék, a huták durvább megmunkálásának nyomait viselő olajtartó talpas edényünk. Igen értékes Teleki Mihály (1634-1690) erdélyi kancellár címerével és összes rangjainak felsorolásával díszített ezüst szürcsölője halálának évéből, amelyet a fogatlan főúr a csontlenyelés veszélye ellen használt. (20. ábra) A köznép az orvoslást a kalendáriumokból vette. 1692-ben nyomtatták azt a Lőcsei Kalendáriumot, amely „regulákat", szabályokat tartalmaz érvágásra, köpülyözésre és fürdésre. Itt helyeztük el a soproni kórház eredeti elszámolását 1586-ból. A korabarokk fa patikaedények egyikének kartusában (címkéjében) egyaránt megtalálhatók az alkimista jelek és a latin feliratok. XVII-XVIII. századiak a különböző alakú gyömbértartó ónedények. Formájában legérdekesebb a lábakon álló, körte alakú edény. A tokaji és győri sebészcéhek pecsétnyomatai a XVII. századi kirurgusemlékek közé tartoznak. A tárlót néhány korabeli könyv egészíti ki. Ioannes Sambucus (Zsámboki) Emblemata et aliquot nummi... (1599) Jessenins [Jeszenszky] Anweisung zur Wund Arzney (Nürnberg 1674), Pápai Páriz Pax Corporis (Kolozsvár 1747). A múzeum hatalmas éremgyűjteményének egyik legmutatósabb darabja Jessenins emlékét őrzi. (IV. kép)