A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

bacillushordozók az epidémia kényszerrel elhívatott kórokozói lettek. 1663-ban (december 6) Kassán is pestisvész regnál (78) A Szepességen talán még az 1663. évi pestishullám el sem múlt, midőn Vitnyédy 1664. szeptember 9-én Sopronban kelt levelében Keczer Ambrusnak jelzi, hogy ,,Lőcsén és Késmárkon pestis kezd mutatkozni: nem első nyavalyánk és nyomorúságunk, mellyel Isten bennünket nyomorgat." (79). Vitnyédynek igaza volt, mert Lőcsén tényleg kitört a pestis, mégpedig az intéző körök indolenciája miatt. Erről megint csak Hain Gáspár tesz említést és 1664. március 31-én a következőket írja: „Sind vab die Stadt etliche tođte Cörper vnbegraben gefunden worden, nemlich bey Herrn Gregori Gerstnere Mayerhoff ein tođtes Kind, in desz Katzer Scheüer ein Weib vnd ein Kind vriter den Kloster an Stadt graben eine Magd, die mann alle begraben lassen. Auch in desz Herrn Pfarrera magistri Job Zablersz Mayerhof¡ an Graben dem Mayer sein Weib, sanbt 4 Kinder gestorben, vnd nur 1 kleines Mädchen von 2 Hafren übrig geblieben, das war đer Anfang der nachfolgenden Pest in đer Leütscher (80). Olvasva e sorokat elgondolhatjuk, hogy ugyancsak gyenge lábon állhatott ekkor Lőcsén az egészségügyi közigazgatás, ha a városban szerteszéjjel temetetlenül heverhettek a pestises hullák, azokkal senki sem törődött, s így nem csoda, ha a városban dúlt a pestis. Erdélyt 1677-ben fenyegeti pestisveszély, s ezért a bécsi haditanács 1677. november 12-én leír az ott parancsnokló Cobb generálishoz, hogy miután megtörtént, hogy Gyulafehérváron kitört a ,,pestis contagio" és ott fölöttébb grasszál: „Demnach vorkombt, das in Alba Julia oder Cronweissenburg in Siebenbürgen die Contagion eingerissen und sehr crassire", tehát intézkedjen, hogy a dögvész „in das Land oder unter die Soldaten " el ne terjedjen (81). Ez természetesen csak afféle „szentelt víz-"szerű papirosrendelkezés volt, mert hiszen hogyan akadályozhatta volna meg Cobb a pestis terjedését, figyelembe véve az akkori adottságokat és védekezést? 1679-ben Trencsénben tört ki a pestisragály,(82) s ennek híre, úgy látszik, eljutott a Pozsony megyei Szentgyörgy vá78