A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

és 5 horvát nyelvű prédikációt és 47 éjjeli könyörgést tartottak, tehát patrónusukat fölöttébb megbecsülték. II. Ferenc fia, I. Ádám még protestánsnak született ugyan, de Pázmány hatása alatt katolizál és mégis annyira türelmes, hogy anabaptista, azaz újkeresztyén személyzettel veszi körül magát. I. Ádám egyébként arról nevezetes, hogy mindenütt jelen van, s noha folyton mozog és utazik, mégis van ráérő ideje, hogy írja és vezesse összes számadásait, itineráriumait, levelezése egy részét, instrukcióit stb. Minden számlát személyesen vizsgál át és azokra saját kezűleg teszi meg észrevételeit. Ő maga kormányozza a németújvári, rohonci, szalónaki, dobrai, körmendi uradalmait, sőt ezekhez még hozzászerzi a borostyánkői uradalmat. Mint a Kanizsával szembe létesített végvárvonal főgenerálisa, időnként végigjárja és vizsgálja ezen várakat. Az év egy részét mint királyi tanácsos Bécsben tölti, részt vesz a koronázásokon, országgyűléseken, a harmincéves háborúban, s mégis ráér a saját gabona- és bornagykereskedésével foglalkozni, de ezen üzleteken kívül foglalkozik halnagykereskedéssel, sőt egy Curtis Martyr Péter nevű olasz emberrel Olaszország felé marha-nagykereskedést folytat, nem is beszélve arról, hogy vagy ő maga vagy nagy hírű rokonával, a költő Zrínyi Miklóssal szövetkezve a török ellen diverziókat rendez, mégpedig oly kitűnő eredményekkel, hogy a török messze kikerüli azt a tájat, ahol Battyhány Ádámot sejti. Előre bocsátva, hogy adataim túlnyomó többségét a Körmendi Levéltárból veszem, lássuk most már, hogy a három férfiúnak a magyar kultúra vonalán milyen érdemei vannak. Batthyány Boldizsár, a könyvtáralapító \ XVI. század egyik legtudósabb humanistája, Clusius Károly pártfogója és barátja, a franciás műveltségű, sokoldalú ismeretekkel bíró széles látkörű férfiú, a humanista Istvánffy Miklós alnádor kebelbarátja, Batthyány Kristóf és Swetkovics Erzsébet fia 1535 körül született. Hajlamainak kialakulására és fejlődésére feltétlenül hatást gyakorolt atyja, aki hipochonder, s így otthon ülő, olvasni sze12