A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

rető, a protestanizmus felé hajló egyéniség volt. Kortársa, Zrínyi Miklós a szigetvári hős és később fiának, Boldizsárnak apósa is megállapította, hogy multa volumia doctorum novorum perlustravit", s ha nem is volt talán könyvtára, de voltak könyvei, valószínűleg teológiai tartalmúak és hipochondriájával kapcsolatban nyilván gyógyászatiak is. Ha Kristóf orvosi könyvekhez jutni másként nem tudott, hát kölcsön kért „libros medicinarum"; pl. orvosi könyveket kölcsönöz neki János varasdi bíró is. Kristóf humanista orvosokkal is összeköttetésben állott, a többi között Cortnaeus Péter medicinae doctorral, aki egy ízben pl. a pettaui gyógyszerész által Velencéből hozott Herbarium könyvet kölcsönöz Kristófnak. Boldizsár atyja tehát könyvkedvelő, intelligens ember és valószínű, hogy a könyveket fiával is korán megkedveltette, ami részint átöröklés, példaadás, megfelelő nevelés, a tanítók ügyes megválasztása folytán sikerült is. így Kristóf könnyen megértette fiával, hogy „Bibliotheca est castellum et armamentarium sapientiae". Ügy látszik, hogy Boldizsárt atyja gondos és körültekintő nevelésben részesítette és a fiú eleinte otthon Németújváron, majd Zágrábban tanul és inelletLe Lastessinus Antalffy Mihály, mint nevelő működött, akit Boldizsár fölöttébb kedvelt, mert nyilván Boldizsárral ügyesen tudott bánni. Alsó és középfokú tanulmányai után 1550. szeptember havában Boldizsár Bécsbe került, úgy látszik az egyetemre, de az egyetemen kívül a császári udvart is látogatta. A bécsi katolikus egyetem és az udvari élet nyilván nem nyerték meg Boldizsár tetszését, mert 1550 telén már ismét Németújváron van, ahol az öreg Pomagaics Mihály, atyjának kiérdemesült pedagógusa tanítgatja. Az ügyes és tapasztalt öreg protestáns Pomagaics a tanulás egyhangúságát elűzendő, változatos napi tanprograinot állított össze és tanítványát a botanikában és kertészetben gyakorlatilag is oktatta, így akarván megkedveltetni a természettudományokat. Innen van nyilván, hogy 1553 tavaszán Boldizsár atyjától kerti növényeket; ciprust, majoránnát, levendulát és más növényeket kér, mert kertet óhajt művelni és botanikával foglalkozni. így érthető lesz, hogy később a nagy hírű 13