A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)
Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)
hála a sorsnak — megvannak ina is! És ezek a kultúralkotások és intémények annál becsesebbek és értékesebbek, mert nem a nemzet nyugalmi idejében, hanem vérzivataros időben, inter arma születtek, tehát akkor, amidőn ilyen intézmények megalapítására az idő alkalmatlan volt. A XV. században fejedelmi vagyon és bőkezűség kellett ahhoz, hogy egy-egy könyvtár létrejöhessen. Ezzel szemben a XVI. században a könyvnyomtatással lehetővé vált, hogy akár polgár ember, sőt még egy harangozó is könyvtárat szerezhessen. Ez a század tehát a könyvnyomtatás, a humanizmus, a reformáció útján felkelti az emberekben a könyvek iránti érdeklődést, s ekkor a teológia iránti érdeklődés valósággal divat lett. A hittudományon túl az emberek kezdenek a többi tudományos szakok felé is fordulni és ébredezik a természettudományok, a gyógyászat, az alkimia iránti figyelem is. A kor emberei természetesen az uralkodó eszmék és a kultúrmozgalmak hatása alól nem vonhatták ki magukat, s így a németújvári Batthyány család tagjai sem. Korszakunkban a Batthyány család tagjai közül kultúrvonalon kiemelkedik a kiváló katona, de amellett tudós humanista Batthyány Boldizsár, a németújvári könyvtár és nyomda megalapítója, azután Boldizsár fia, /1. Ferenc, a németújvári könyvtár továbbfejlesztője, a protestantizmus hatalmas patrónusa és Nyugat-Magyarországon terjesztője, végül nevezetes tagja a családnak II. Ferenc fia, /. Ádám, a XVII. század egyik legtevékenyebb embere, ennek köszönhetjük a nagyhírű és értékű hatalmas Körmendi Levéltár megalapítását; a levéltár első rendezőjét és rendeztetőjét I. Ádámban tisztelhetjük. E család tagjai közül Boldizsár teljesen a humanizmus hatása alatt áll, humanista tudósokkal veszi magát körül és már erősen hajlik a protestantizmus felé. Fia, II. Ferenc feleségével, a csehből magyarrá lett lobkowitzi Poppe Évával hívő protestáns, aki a nyugat-magyarországi protestantizmus megszervezője, a két Beythe (István és Imre), Kanizsai Paulidesz János, Szilágyi István, Patai István stb. pártfogója, és akinek halálakor, 1625 szeptemberétől temetéséig, november l-ig a prédikátorok kereken száz magyar, 88 német 11