Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Balogh Kálmán

Nagy mozgékonyság jellemezte orvostársadalmi, orvosközéleti munkásságát is. A Természettudományi Társulatnak titkára, választmányi tagja, 1862-ben alelnöke; a Budapesti Királyi Orvosegyletnek ugyancsak választmányi tagja, alelnöke és 1886-ban másodtitkára lett. 1864-ben az Akadémia levelező, 1877-ben pedig rendes tagjává választották. 1864-ben „Élettan" című munkájának első kötetét a Marczibányi-íéle alapítványból 200 arannyal, 1884-ben második „¥Lommentár"-ját a Fáy-alapból 1800 forinttal jutalmazták. Tiszteletbeli tagja volt a Magyarországi Gyógyszerészek Általános Egyletének. Az Országos Közegészségi Tanácsnak előbb rendkívüli, majd rendes tagjaként működött közre a magyar gyógyszerkönyv szerkesztésében. 1868-ban lett a Tanács rendkívüli, 1878-ban pedig rendes tagja. Jegyzője volt az egészségügyi törvényjavaslat-tervezetet készítő egyik bizottságnak (1869). Több tanácsi bizottságnak volt tagja, amelyek a következő tervezeteket dolgozták ki: az első magyar gyógyszerkönyv szerkesztése (1870); a gyógyszerészç ben és a gyógyászatban a gramm-súlyrendszer bevezetése (1875); a szegedi árvíz közegészségügyi veszélyeinek elhárítása (1879); a több megyében fellépett agygerinchártyalob járvány leküzdése (1880); az „Addimentum ad pharmacopoeam ĥuñgariçam' kidolgozása (1882); a törvényhatósági és törvényszéki orvosi vizsgák előkészítése (1882); az erdélyi hólyagos himlőjárvány leküzdése (1883); az állandó kolera bizottság feladatai (1884). 1885-ben az országos orvosi és közegészségügyi kongresszus egyik szakosztályának elnöke volt. Balassa a hazai orvosok egyik legkiválóbb képviselője volt és méltán sorolhatjuk mellé Balogĥot. Balogh az volt az elméletben és az orvosi irodalomban, mint Balassa az orvosi gyakorlatban. Valódi enciklopédista tudós, aki tájékozott volt az orvostudomány minden ágában. Nem látott napvilágot a külföldi szakirodalomban jóformán egyetlen olyan könyv vagy füzet sem, amelyet Balogh ne ismert, ne olvasott volna. Barát és ellenség egyaránt csodálta bámul¿traméltó olvasottságát. Az egyetem orvosi kara, tanári testülete halálhírének vétele után úgy határozott, hogy Fodor József prodékán mond gyászbeszédet, arcképét pedig megfesttetik. Emlékművet is állítanak fel, hasonlót Balassa síremlékéhez. 48