Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Kézmárszky Tivadar

egész családokat dönthet: borzadva teszi a párhuzamot nem az ideális, csupán a folyón túli szomszédaink, hogy ne mondjam, a németek bábászata és a łnieink között. S mi ennek az oka? Törvényhozásunk egyaránt úgymint társadalmunk a bábászatot semminek sem vesz¦i amaz egy tollvonással sem védi vagy szabályozza az ügyet, mely millióknak jólétére közvetlenül befolyással van; ez egy felszólalással, egy fölvilágosodott eszmével, egy tettel sem támogatja azon kiegészítő osztályát, melynek kényére fatalistikus elszántsággal kénytelen bízni magát. Hiszen még nem vagyunk messze túl azon időn - s valljon túl vagyunk-e? -, midőn a bábaságot infámis foglalkozások közé sorolta a társadalom, az ismert vers szerint, s ki ne tapasztalta volna napjainkban, hogy valamivel műveltebb nőt csak a legvégső nyomor visz reá, azon pályára lépni, melyet az előítélet mérges nyila sújt. S ha nem lehet tagadni, hogy a társadalomnak éppen ez előítélete a bábászat tespedésének nagy részéért felelős, úgy bizonyára igaz egyszersmind, hogy a törvényhozásnak kötelessége a társadalom részére egyengetni az utat s a bábászatot oly polcra emelni, oly viszonyok közé helyezni, hogy műveltség és bábaság ne képezzen többé egymást majdnem kizáró két fogalmat. E,nnek pedig első elkerülhetetlen föltétele, mely nélkül az ügy egy lépést sem fog haladni, a bábatanulók fölvételének szigorú megszorítása azon föltételek közé, melyek a tanulásnak s kiképzésnek nélkülözhetetlen kellékei, s mindazon eletneknek kérlelhetetlen kiküszöbölése, mik ólomnehézséggel hátráltatják a bábászat rehabilitációját, emelkedését és fölvirágozását . . ." Kézmárszky, amikor tanár lett, szomorú viszonyokat talált a szülészet terén. De kitartó munkásságával, Semmelweis tanításának következetes gyakorlati alkalmazásával leszállította az addig ijesztő gyermekágyi halálozást. Olyan orvosnemzedéket nevelt, amelynek vérévé vált Semmelweis tanítása. Nevelt olyan bábákat, akik nem jelentettek többé halálos veszélyt a szülőnőkre, hanem igazán segítettek. Mint orvost, betegei rajongással szerették. Részvétet sugárzó szemeiből és vigasztaló szavaiból mindegyik betege kiolvasta, megértette, hogy Kézmárszky az emberszeretet, a feltétlen segítenivágyás és akarat vezeti. Klinikáján ünnep volt a szegénybetegeknek, ha ő vizitelt. Mindegyikhez volt néhány kedves, nyájas szava, a súlyosab10 Orvostörténeti Közi. I45