Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata - 2. A részletek - I. rész. Egészségügyi intézkedések - XII. fejezet. Járványok és ragályok

26. táblázat A roncsoló toroklob-megbetegedések, halálozások száma Magyarországon az 1877—1887. és az 1892—1893. években Év Törvényhatóság ban Község ben Lakos közül Megbetegedett Meghalt Meghalt összesen Év kanyaróban összesen a betegek %-a a lakosság %-a 1877 1878 1879 1880 1881 1882 1883 1884 1885 1886 1887 1892 1893 14 20 24 35 29 42 33 33 46 40 54 46 63 109 111 89 180 128 459 193 226 388 282 718 510 617 147 357 284 373 316 841 446 852 288 600 1 293 448 425 099 693 539 1 151 680 792 560 1 833 771 1 010 154 2 445 066 7 669 9 586 8 640 14 829 8 178 29 823 14 422 18 246 30 895 24 801 67 276 40 592 42 596 843 574 680 950 534 1922 759 957 2384 1752 6676 3327 3398 10,9 5,9 7.8 6.4 6.5 6,4 5,2 5,2 7,7 7.06 9.9 8,2 8,11 0,57 0,2 0,2 0,2 0,2 0,14 0,18 0,14 0,2 0,2 0,4 0,3 0,14 olyan fertőző betegség, amely akár abszolút számban, akár 1000 lakosra számítottan ne a vármegyékben érte volna el a lényegesen nagyobb számot. Különösen szembeszökő ez a városok javára azoknál a megbetegedéseknél, amelyeknek sikeres elhárítása elsősorban a jobb környezetegészségügyi viszonyokkal (hasi hagymáz, vérhas, kolera) függött össze. Az adatok azt is világosan bizonyítják, hogy a vármegyék (községek) egészségügyének az elmaradottsága a járványos betegségek nagyobb elterjedtségében is kifejeződött. A „kéjhölgy"-ek vizsgálatára vonatkozó adatok szomorú fényt vetnek a lues akkori elterjedtségére A megvizsgált „kéjhölgy"-eknek átlagban csaknem a felét találták syphilisszel fertőzöttnek. Kétségtelen, hogy a törvény a fertőző betegségek elleni küzdelemben komoly fejlődés alapjait rakta le. Az eredmények 75