Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata - 2. A részletek - I. rész. Egészségügyi intézkedések - XII. fejezet. Járványok és ragályok

azonban nem voltak kielégítők. S ennek több oka volt. Az egyik, hogy a törvény a járványos betegségek elleni hatékonyabb intézkedések megtételét akkor látta időszerűnek és szükségesnek, ha azok tömegesebben léptek fel és a törvényhatóság első tisztviselője azt járványnak minősítette. A másik az volt, hogy a járványos betegségek leküzdését minél kevesebb pénzzel akarták megoldani. A járványos betegségek megfékezésével járó költségek nem az államot, hanem a községeket (törvényhatóságokat) terhelték, amelyek nyomorúságos anyagi helyzetük miatt egyszerűen képtelenek voltak rá. S a községek elöljárói, de lakói is igyekeztek a fertőző betegségeket eltitkolni és az intézkedések végrehajtását kijátszani. A járványok terjedésének megakadályozását inkább községi, s nem állami feladatnak tekintették. Pedig nem kétséges, hogy az nem kizárólag családi vagy községi, hanem elsősorban állami érdek volt. S 29. táblázat A szamár (hörg)hurut-megbetegedések, halálozások száma Magyaroszágon az 1877—1887. és az 1892—1893. években Év Törvényhatóságban Községben Lakos közül Megbetegedett Meghalt Meghalt összesen Év szamár(hörg)hurutban összesen a betegek %-a a lakosság %-a 1877 1878 1879 1880 1881 1882 1883 1884 1885 1886 1887 1892 1893 1 3 1 6 4 8 10 10 20 17 8 15 33 2 5 1 25 7 16 20 33 62 40 19 38 234 2 220 7 512 3 741 31 335 13 064 16 582 86 453 76 372 466 850 80 028 38 857 49 210 1 197 410 53 277 182 350 278 681 1050 1452 2494 1890 840 1760 5761 13 28 3 39 31 85 116 129 210 147 129 208 718 24,5 10,1 1,6 11,1 11,1 12.4 11.05 8,8 8,4 7,7 15,4 11,8 12,89 0,5 0,37 0,08 0,1 0,2 0,5 0,13 0,16 0,05 0,2 0,3 0,4 0,06 76