Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

A) A közegészségügy rendezését megelőző néhány jelentősebb esemény és az 1876. XIV. tc. megalkotása

A KÖZEGÉSZSÉGÜGY BENDEZÉSE ÉS HELYZETE HAZÁNKBAN A MÚLT SZÁZAD UTOLSÓ NEGYEDÉBEN írla: VARGA LAJOS dr, A) A közegészségügy rendezését megelőző néhány jelentősebb esemény és az 1876. XIV. tc megalkotása \ törökök leverése és az ország területéről történt teljes kiűzése után I. Lipót osztrák császár és magyar király, majd annak trónutódja, 1. József uralkodása idején az volt a legfontosabb feladat, liogy az egészében elpusztított országot valamennyire is talpra lehessen állítani. III. Károly az ország közigazgatási rendezése során 1723—24-ben legfelsőbb országos politikai hatóságul az országgyűléssel egyetértésben felállította a „magyar királyi helytartótanács"-ot. A minden oldalról veszélyeztetett és rendkívül súlyos állapotban levő közegészségügyi viszonyok megjavítására és felső irányítására az ország prímásával az élén a helytartósági tanácsosokból külön, állandó egészségügyi bizottságot szervezett. Ebben később tanácsadóként orvos is helyet kapott. Majd a helytartótanács egészségügyi bizottságát egészségügyi osztállyá szervezték át (1783). Ezt követően pedig az addig csak véleményező orvostag helyébe egy orvost, mint szakértőt, önálló előadót — in medicinalibus et sanitariis — valóságos helytartósági tanácsosi minőségben országos protomedikussá neveztek ki (1786. augusztus 21). A kinevezett orvostag a testület arisztokratikus szervezetének megfelelőleg — ha nem volt nemes, Armales-t is 3