Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

A) A közegészségügy rendezését megelőző néhány jelentősebb esemény és az 1876. XIV. tc. megalkotása

lásaiban találjuk meg, amelyeket a tanács 1870-ben, majd 1873ban kidolgozott. Ezekből néhány elvi állásfoglalásra feltétlenül utalnunk kell, hogy világosan lássuk egyrészt azt a nagy hozzáértést és alapos felkészültséget, amellyel a tanács javaslatait kidolgozta, másrészt megértsük, hogy miért voltak a tervezetek alapelveiben iránytmutatók és szolgálhattak a külföld számára is mintául. A községi orvosi intézmény megszervezésével nemcsak azt kívánta a tanács elérni, hogy az ország lakossága — a szegények díjtalanul — a falvakban is orvosi segélyben részesüljenek, hanem azt is, hogy a közegészségügyi feladatok jobb elvégzése is biztosított legyen s "... ezen intézmény által terjesztetni fog a közművelődés, akadályoztatni fog a nép egészségét és életét veszélyeztető kuruzslás, s a községi orvos hivatását kellőleg felfogva, a népnek nemcsak orvosi tanácsadója, de egyszersmind a polgárosodás egyik hirdetője leend." . . . Nagy jelentőségű volt az az elvi állásfoglalás is, hogy . . ." az államnak kötelessége leend gondoskodni arról, hogy ott, hol a nép szegény, ezen orvosok az állam által díjaztassanak.". . . A túlnyomórészt szegény falusi lakosság egészségügyi ellátásának színvonalemelését szolgálta a községi szülésznői állások megszervezése. Céljuk ugyanis az volt, hogy az ún. parasztbábák nagyon káros kontárkodásainak megszüntetésére az ország különböző vidékein bábaképezdéket és bábaiskolákat létesítsenek s az ezekben képzett bábákat községi szülésznőkként alkalmazzák. Kiterjedt a tanács figyelme arra is, hogy a szakszerű gyógyítás csak egyik fontos része a lakosság korszerű egészségügyi ellátásának. A másik, nem kevésbé jelentős alapelv a prevenció elvének, a népbetegségek megelőzésének gyakorlatban történő megvalósítása. Ennek a célnak az elérését szolgálta az állam orvosi (tisztiorvosi) szolgálat, képzés és képesítés megszervezése, mert az államorvos teendői lényegesen kiilöböznek azoktól, amelyekkel a gyakorló orvos foglalkozik. . . . ,,míg ez utóbbi minden igyekezetét a már meglevő betegorvoslására és gyógyítására fordítja; az államorvos folytonosan abban működik, hogy a népkórokat előidéző okok elháríttas27