Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
KÖZLEMÉNYEK - Kicsi Sándor András: A denevér a magyar néphitben és népi gyógyászatban
KICSI S.A.: A denevér a magyar néphitben és népi gyógyászatban 113 A denevér az álmoskönyvekben többféle jelentésű. Krúdy Gyula korában szinte csupa negatív dolgot jelképez: hiúság, haszontalanság, korhelykedés, búcsú a kedvestől, titkos bu- jálkodás stb. (Krúdy 1983: 71-72; egy későbbi álmoskönyvben: hiúság, áskálódás, leleplezés, haszontalanság, Horváth 1991: 36). “Denevér a feleség hajában: szép ember a sógor” (Krúdy 1983: 72). A denevér a hajban egyszerűen, rendesen azonban csupán specifikálatlan bánat (1983: 71-72, Horváth 1991: 36), s esetleg a denevérhang jelent szép anyóst (Horváth 1991: 36). Mochár Szilvidnál a denevér azt jelzi, hogy normális dolgoknak különös, túlzott jelentőséget tulajdonítanak. Továbbá: “Denevér, ami a hajadba kapaszkodik: átveszed mások véleményét; gondolkozz a saját fejeddel. Falra, ajtóra szegezett denevér: szeretsz megszólni másokat; gyakran teszel gúnyos megjegyzéseket másokról a hátuk mögött” (1989: 33). Takács Erika álomfejtése sokban emlékeztet Mochár Szilviáéra: “denevér - Ne tulajdoníts sok jelentőséget a babonáknak, más véleményének” (2008: 45). Berente Ági modem álmoskönyvében állnak a denevérről a következők. “ Váratlan kellemetlenség ér a közeljövőben (nem mintha bármikor is várnánk a kellemetlen dolgokat), hiúsággal vádol környezeted. Gondold át, van-e értelme a máznak, amit magadra kentél! Lehet, túlzót ez a nagyfokú elővigyázatosság. Józanul figyeld környezeted szavait, tetteit, és dobd a sarokba a félelem denevéreit! Kellemetlenebb élmény, ha röpködő denevérekkel van teli a szoba, riasztó jelenet lehet. Bántó nyelvek fenik élesre magukat rajtad és egy közeli ismerősödön, ám a pletyka, miszerint többet jelent kapcsolatotok a barátságnál, megmérgezi a vonzalmat; emiatt szépen, észrevétlenül elszakadtok egymástól” (2005: 41). Egy nemzetközi sikert aratott álmoskönyvben denevért látni bizonytalan vállalkozás, ám több denevért látni jó üzletmenet, s - a percepciót akcióval beteljesítve - denevért megfogni: a helyzet hamarosan javul, speciálisan pedig a legrosszabbra is gondolva: betegeknek gyors gyógyulás (Kurth 1994: 96). Csanádi Imre Bőregér című versének első versszakában az nyer jelentőséget, hogy a denevér a nappali fecske éjjeli megfelelője: “Csapong a denevér, az ereszt sodorja - elültek a fecskék, most ő kerül sorra ” (1958: 16). A harmadik versszakban a cserebogár szorgos irtójának mutatkozik: “ Jaj a zúgó, hasas cserebogaraknak - könnyen a denevér tű-fogán akadnak ” (1958: 16). A denevér és a cserebogár közös tulajdonsága viszont, hogy a népi tudásrendszerek mindkettőt tekintik előszeretettel fajok közti átalakulás révén alakot nyert szárnyas lénynek. (A cserebogárról: Kicsi 2013a.) Ami álomfejtésbeli szerepükben közös: cserebogár vagy denevér a hajban egyaránt és rendesen bánat (Krúdy 1983: 64, 71-72).
