Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
TANULMÁNYOK - Perjámosi Sándor: A kolozsvári Orvostörténeti Intézet programtervezetei az 1940-es évekből
PERJAMOSI Sándor: A kolozsvári Orvostörténeti Intézet 69 Berdével szóban több dologról megegyezhettek. Láthatóan figyelembe vették Csajkás levélben megfogalmazott indítványainak jelentős részét az ebben az évben megkezdődő és 1944 májusáig elhúzódó felújítási és átalakítási munkák19 során, amikor is poroltó készülékeket is vásároltak, szekrényeket és tárlókat újítottak fel és tették zárásukat biztonságosabbá stb. A levél teljes terjedelmének közlésére e keretek közt nincs lehetőség. Az, bár jól vé- giggondoltnak tűnik, szerkezetét tekintve időnként mégis kicsit csapongó s némely helyen a többihez képest részletesebb kifejtésbe kezd. Megtartja Jancsó Bélának az intézet jellegére és az intézeti munkával kapcsolatos alapvetéseit, de azokat kibővíti és részletezi. A programlevél megírásához felhasználhatta Elekes György 1938-ban megjelent Teendők a magyar orvostörténelmi tudomány érdekében c. munkáját20, azonban nagymértékben támaszkodott saját tapasztalataira és elgondolásaira is, figyelembe véve a valódi lehetőségeket, és - főleg anyagi - korlátokat. Programlevele szerkezetét tekintve az alábbiakra osztható:- felvázolja az intézet jelen állapotát- az intézet anyagának osztályokra bontása- távolabbi munkák meghatározása- az intézet és az orvostörténelem népszerűsítésének lehetőségei jelen keretek közt- történeti kitekintés és az orvostörténelem, mint a világnézeti nevelés eszköze- az Orvostörténeti Intézet célkitűzése- az osztályok megszervezése és azok feladatai- biztonsági kérdések. „Mindenesetre büszkén állíthatjuk, hogy a kolozsvári orvostörténeti intézet az egyetlen hazánkban és annak anyaga eléggé gazdag ahhoz, hogy arra büszkék is lehessünk. ”2' — kezdi Csajkás a levelét, majd az Orvostörténeti Intézet állapotának leírására térve rögtön a Pataki Jenőtől megvásárolt orvostörténeti tárgyú könyvekre tért ki, mint ami az intézet könyvtárának az alapjait jelenti.22 Ez kiegészült a „kolozsvári román egyetem orvostörténeti intézetének itthagyott könyvtári anyagával,23 majd pedig azokkal a könyvekkel, melyeket a hazatért kolozsvári egyetem orvosi kara részben Magyary Kossá Gyulától, részben pedig egyebünnen vásárolt. ”24 Az intézet működéséről a következőket írja: „Erről a kétségtelenül értékes orvostörténeti intézetről azonban úgy szólván senki semmit nem tud. Működése kimerül abban, hogy minden második félévben heti egy óra keretei között a kar által megbízott előadó25 előadja az egye19 Átvételi jegyzőkönyv. 1944. május 11. Átadó: Bíró Pál asztalosmester, átvevő: dr. Jancsó Béla tanársegéd. [Kézirat.] (Csajkás Bódog hagyatéka) 20 Diósadi Elekes Gy. Teendők a magyar orvostörténelmi tudomány érdekében. Orvosi Hetilap 82 (1938) 1077-1079. 21 Csajkás B. levele Berde K.-nak (1943). i. m. 22 A Szegedi Egyetem az 1930’-as évek végén kb. 400 orvostörténeti tárgyú, illetve jelentőségű kötetet szeretett volna vásárolni Daday András közvetítésével Pataki Jenőtől, amely azonban soha nem került Szegedre. Ez kibővítve, létrejötte után, az Orvostörténeti Intézethez került 1941 végén. 23 A román orvostörténeti tanszéktől kb. 12 000 darab könyv és egyéb dokumentum, 2000 diapozitív, továbbá nagy mennyiségben európai folyóiratok kerültek az intézethez. 24 Csajkás B. levele Berde K.-nak (1943). i. m.;A vásárlásokról és szerzeményekről bővebben: Perjámosi S.: A kolozsvári Orvostörténeti Intézet könyvtára ... i. m. pp. 283-285. 25 Az előadásokat Pataki Jenő tartotta.
