Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)

KÖNYVSZEMLE

200 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) Az „Auraria-t” három kötetesre tervezte Köleséri, de végül csak egy készült el. A tudós világ elismeréseként két külhoni társaság - a Leopoldina és a londoni Royal Society - tiszte­leti tagjává választotta a szerzőt. Köleséri Sámuel korának jellegzetes tudós típusa, sokirányú érdeklődésű, nagy tudású, változatos, kalandos életútja legalább annyira lebilincselő, mint írásművei. A „Kölesériana” sorozat második köteteként megjelent mű egy összeforrott munkakö­zösségnek köszönhető: a Szegedi Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum Egylet szervező munkájának. Mindenekelőtt azonban a fordító, Magyar László András nevét kell említeni, aki a mai olvasó számára is élvezetes stílusban fordította le a három évszázada megjelent munkát, magyarázó jegyzetekkel látta el és utószavában megismertetett Köleséri kalandos életével, tudományos pályafutása fontos állomásaival. A kötet hasznos kiegészítői: a szerzőre vonatkozó fontos irodalomjegyzéke, a személynév-, és földrajzi nevek mutatója. Kapronczay Katalin Medicina illuminata -felvilágosodáskori orvostörténeti szöveggyűjtemény. I. rész. 17. század. Válogatta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Magyar László András. A szövegeket for­dították: Dienes Valéria, Gulyás Péter, Illyés Gyula, Magyar László András, Szakács Evelyn, Vámosi Pál. Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, 2015. 175 p. illusztrált. A medicina újkori történetének, a minden szempontból nagy megújulást hozó mozgalmas, gyümölcsöző időszaka a felvilágosodás korszaka: a 17. és 18. század. Immanuel Kant sokat idézett szavai világítanak rá legjobban a történésekre: „Sapere aude! - Merj gondolkodni! Ez a felvilágosodás jelmondata”, természetesen ez jellemzi az orvostudomány irányváltását is. A ráció és az empíria - alapvetően ellentétes - eszközrendszere egyensúlyának megterem­tésére való törekvés határozta meg a természettudományos és orvosi gondolkodást. A nagy felfedezésekkel egy időben, sőt nem egyszer azokat megelőzve alakul az orvostudomány, amely lényeges eltéréseket mutat a reneszánsz ókori tudománnyal kapcsolatos szinte makacs, ragaszkodásával szemben. Az ókor tudományos örökségének feldolgozása három szakasz­ban történt, ennek harmadik, záró akkordja a 17. század, amikor az ókori mesterek munkái értéküket vesztve a történeti müvek archívumába kerültek, átadva helyüket az új szemléletű tudománynak. A Medicina illuminata... című szöveggyűjtemény első részével a Semmelweis Orvostör­téneti Múzeum Könyvtár és Levéltár, Magyar László András értő munkája eredményeként folytatta az orvoslás történetének korabeli forrásszövegek segítségével való bemutatását. A kötet nagy tematikai egységei: Tudomány - Orvosi gyakorlat - Közegészségügy, életmód, szex - Materia medica, - amelyek keretében a korszak legjelesebb tudósainak írásaiból vá­logatott a szerkesztő. A kiadványt összesített névmutató zárja. A korabeli kiadványokból válogatott illusztrá­ciók gazdagítják a tartalmat. Kapronczay Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom