Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Kiss László: A magyarországi himlő elleni oltóintézetek és az oltóanyaggal való ellátás története 1890-ig
A MAGYARORSZÁGI HIMLŐ ELLENI OLTÓINTÉZETEK ÉS AZ OLTÓANYAGGAL VALÓ ELLÁTÁS TÖRTÉNETE 1890-IG KISS LÁSZLÓ A himlő elleni védőoltás történetén vörös fonálként húzódik végig a megfelelő oltóanyag biztosításának, elérhetőségének kérdése. A védőoltás történelmileg első formájában, az emberi (humán) nyirokkal történő varioláció idején az oltáshoz szükséges nyirok bármely, aktuálisan valódi himlőben szenvedő beteg himlőhólyagjából beszerezhető volt. Gyökeresen megváltozott a helyzet a Jenner által bevezetett tehénhimlő oltásával (vakcinádéí), hiszen az oltáshoz szükséges „matériát“ kezdetben csak Jennertől ill. követőitől lehetett beszerezni. A vakcináció prágai úttörője, dr. Karel Bauer (? - 1823) 1799 novemberében az írországi Dublinből a tehénhimlőnyirkot lenszövetbe áztatva és velinpapírba (velin: finom permagen- szerű vékony papír) csomagolva kapta meg. A következő év februárjában ezzel a „matériával“ tett oltási kísérlete nem járt sikerrel1. Az első sikeres prágai oltást, 1800 októberében elvégző dr. Ján Mayer (1750-1807) előbb Brémából kapott gyapotfonalakba áztatott oltóanyagot, majd Bécsből Jean de Carrotól. Ez utóbbi libatoll szárát használta a nyirok tárolására (a szár nyitott végét pecsétviasszal lezárva). Az első nyilvános (hivatalos) prágai oltást is idegenből, Frankfurtból kapott oltóanyag tette lehetővé. Erre a prágai lelencházban került sor 1801. május 2-án - az oltást dr. Karel Fiedler, a prágai Általános Kórház másodsebésze vitte véghez. A sikeren felbuzdulva, már május 20-án hirdetés jelent meg A cseh vándor (Der böhmische Wanderer) című hetilapban, mely szerint hétfőnként, 8 órakor bárki viheti gyermekét az Általános Kórházba, ahol dr. Fiedler ingyen beoltja őket. A hirdetésből az is kiderül, hogy Fiedler megtanítja az érdeklődő kollégákat az oltás technikájára ill. a helybélieknek ingyen ad oltóanyagot is. Vidékre is küld, 12 krajcár postadíj ellenében. így jött létre az Általános Kórházban az első prágai oltóintézet, amely 1801 július első feléig 250, az év végéig 451 gyermeket oltott be2. Az sem volt ritkaság, hogy éppen az oltani akarás járult hozzá egy gyermekkórház megnyitásához. Ez történt Brünnben (Brno, Csehország), Morvaország fővárosában. Egy olasz származású brünni orvos, Ernst Carl Rincolini (1785-1867) és kollégája Franz Claviger (? - 1833) seborvos 1809-ben magán gyermekkórházat nyitottak, ahol nemcsak a tehénhimlőoltást végezték, hanem az oltóanyagot is állandóan frissen tarthatták a kórház ápoltjain. Kórházuk működéséről Jenner is tudomást szerzett, 1814-ben ugyanis az említett két himlőoltó levélben köszöntötte 65. születésnapján Jennert. Megírták Jenner- nek, hogy Brünnben már évek óta ünnepséget tartanak a „vakcina felfedezésének emlékére“ egy olyan réten, melynek közepén Jenner morva grafitból kifaragott életnagyságú szobra áll. A levél érdekes „magyar vonatkozása“: Morvaországot úgy mutatja be, mint Németország legkeletibb részét, melyen a történelem folyamán háborúk söpörtek végig - így pl. 444-ben a „vad hunok Attila vezetésével“3. Jenner válasza nem ismert, szobra pedig a 19. század 60-as éveiben eltűnt... 1 Rozsívalová, 25 2 Rozsívalová, 26. 3 Tinková, 2012, 218, 315
