Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Kiss László: A magyarországi himlő elleni oltóintézetek és az oltóanyaggal való ellátás története 1890-ig
KISS László: A magyarországi himlő elleni oltóintézetek 81 forrása a himlőoltás európai és magyarországi történetének, témánk szempontjából azonban most csak a szerkesztő - a már említett Poór Imre - lábjegyzetét idézzük: „Ezen avatott cikk alapján kérte Patrubány G. tr. Ügyfelünk a magyar egyetemi magántanárságot”.70 Meg is kapta, amint azt Győry kartörténetének „az orvosi kar magántanárai 1850 óta” című függeléke bizonyítja: „1861/62. Patrubány Gergely, himlőoltástan”,70 71 A további fejleményekről maga Patrubány tudósít egy 1868-ban a m. kir. Belügyminisztériumhoz benyújtott felterjesztésében. A felterjesztés megjelent az Orvosi Hetilap - Köz- egészségügy és törvényszéki orvostan c. mellékletében 1868. március 8-án.72 A bevezetőből kiderül, hogy Patrubány már 1862-től az „oltási ügy kezelője”, majd „a nagyméltóságú magyar királyi helytartótanács 1863-dik évi martius 30-án 2398-dik szám alatt kelt kegyes intézkedése folytán a központi oltó-intézet igazgatójává neveztetett ki”. Kideríthető továbbá, hogy az „oltásokat az orvosi egyetem épületében évenként april hónaptól kezdve September végéig hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön végzem ”. Az oltás karról karra történik. ,yiz intézet szükségletei számára alkalmatos egyéniségekből az üde nyirk (himlőmag) szedése” is e napokon zajlik. Patrubány szerint a Központi Oltóintézetnek hármas célja van: 1. a nyilvános és ingyenes oltás (újraoltás) a főváros területén, 2. az orvos- és sebésztanulók itt gyakorolják az oltást és 3. folyamatosan jó minőségű üde védhimlőnyirkot biztosít a megyei és városi oltások számára „himlőmagszakadás vagy elfajzás” esetében. Patrubány igazgató felterjesztésében részletes tervezetet dolgoz ki az Intézet munkájának szervezését, személyzetét, költségvetését illetően is. Patrubány szavait hitelesíti a Gyógyászat 1862. december 13-án megjelenő 50. számában egy kurta hír: „Semmelweis (!) egyetemi tanár Patrubány Gergely tr. magántanár javára lemondott az országi ideigl. ojtintézet igazgatóságáról ”73 Sajnos, Patrubány - tudomásunk szerint - sehol sem tett írásbeli említést elődje tevékenységéről.74 Patrubány Gergely 1873-ig állt a Központi Oltóintézet élén. Ekkor Budapest tiszti főorvosává választották (1879-ben és 1885-ben újra választották őt) az akkor már országgyűlési képviselőként is ismert doktort.75 76 Ezzel a Központi Oltóintézet sorsa is megpecsételődött: ,yt budapesti központi védhimlőojtó-intézet mint ilyen tulajdonképpen megszüntetett, de teendőivel 1874. nov. 1-től kezdve Bókái János vezetése alatt levő pesti szegénygyermekkórház bizatott meg (belügyminiszteri rendelet 1874. 41.679. szám).16 A tulajdonképpeni munkát azonban Wittman Lázár (1846-1887) végezte, aki 1876/77-ben magántanári címet szerzett védhimlőoltásból.77 Már 1874-ben megjelentette A Bókái tanár felügyelete alatt álló országos védhimlő-oltó intézet első évi működése alatt tett tapasztalatokat. Sajnos 1885-ben súlyos agybetegség lepte meg”, ezt Bécsben próbálta gyógyíttatni - ott is hunyt el 1887. szept. 19-én - rövid nekrológja a Vasárnapi Újság 39. számában jelent meg, (654.0.). Utóda Hainiss Géza (1857-1926) lett, aki 1885-ben végzett a pesti orvosi karon, majd ugyanott tíz 70 Patrubány 1862 71 Győry 797. 72 Patrubány 1868, 1. 73 Gyógyászat, 1862. 2. évf. 50.sz. 1032. 74 Kiss 2015, 160 75 Kapronczay 1970, 230 76 Szontágh 1895, 213 77 Győry, 798
