Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Kiss László: A magyarországi himlő elleni oltóintézetek és az oltóanyaggal való ellátás története 1890-ig
82 Comm, de Hist. Artis Med. 230-233 (2015) év múlva magántanári címet szerzett „védhimlőoltásból.”78 1895-ben „orvosok és orvostanhallgatók számára” kiadtad védhimlőoltás (vaccinatio) kézikönyvé-1. Hainiss a Schöpf-Merei alapította pesti szegénygyermekkórházban dolgozott. Abban a kórházban, amely 1885 elején felvette a Stefánia Gyermekkórház nevet, és amelyre újabb belügyminiszteri rendelet „ruházza a himlőnyirok fenntartását és díjtalan kiosztását,”79 A rendelet gyakorlati megvalósítása azonban még sokáig „botladozik.” Egy év elteltével ugyanis a Gyógyászat c. folyóirat A himlőoltó nyirk beszerzésének kérdése című - szerző nélkül - megjelentetett írásában azt állítja, hogy „a jó és bölcs és szigorú” rendeletek ellenére „oly hely, ahonnan az oltásra szükséges megbízható anyagot hatósági és magánorvosok beszerezhetnék, nincsen .. „Vagy igen” - folytatja kritikáját a magát meg nem nevező szerző - „ a Stefánia kórház szállít nyáron humanizált, télen borjúnyirkot, de ez utóbbit maga is Bécsböl szerzi be és küld ki az országból érte 1500-2000forintot. Már két ízben terjesztett fel ugyanezen intézet indítványt és tervezetet egy himlőnyirk-intézet felállítása iránt, de ennek elintézése még mindig késik.,.”80 Ráadásul - állítja a Gyógyászat jól értesült szerzője - a belügyminisztérium által, a himlőnyirk „elárusításával” megbízott tisztviselő - látva, hogy „az anyag igen kapós ” - egy forintról 1 frt 50 krajcárra emelte az egy személy beoltására is alig elegendő oltóanyag árát. A Gyógyászat egy „állami oltónyirk-termelő intézet felállítása”-b&n látja a megoldást, amely „egészséges concurrentiát” teremtene a magántermelőkkel szemben is. 1886-ban ugyanis az egész Európán végigsöprő himlőjárvány az ország több orvosát himlőoltóanyag-termelésre ösztönözte. Közülük leghíresebb az előbb a nagykunsági Túrkevén majd, Budán működő Pécsi Dani dr. (1855-1927) által 1886-ban alapított intézet volt. Oltóintézete jellemzően magyar „sikertörténet”: Pécsit „közegészségügyi kihágás miatt — engedély nélkül hozván gyógyanyagot forgalomba - elítélték”. A büntetés végrehajtását azonban felfüggesztették, sőt Pécsi igazi erkölcsi rehabilitációban részesült: az ő oltóanyagát vette igénybe Tisza Kálmán miniszterelnök-belügyminiszter is egész családja számára.81 A többi oltóintézet felsorolása Zboray tanulmányában megtalálható.82 A Szolnok-Doboka megyei Oláhláposbányán (ma: Tirgu Lapus, Románia), Intze Béla által működtetett oltóintézet története külön dolgozatot kíván. Azonban sem Zboray, sem az általunk látott szakirodalom nem tesz említést egy felvidéki kezdeményezésről - dr. Kreichel intézetéről. Kreichel András 1828. október 26-án született Lőcsén. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte - medikusként lett 1848 márciusában az „akadémiai légió” tagja, majd szeptemberben barátaival Pestre jött. Előbb önkéntes a Zrínyi szabadcsapatban, később az ebből alakuló 35. Zrínyi honvédzászlóaljban. Katonai pályafutását a felső-magyarországi (IX.) hadtestnél századosként (kapitányként) fejezte be.83 Bécs bosszúja őt sem kerülhette el: Bécsbe való visszatérése után közlegényként sorozták be őt és alakulatával előbb Prágában, majd Pilsen- ben szolgált. Egy magas beosztású tiszt azonban hamar felismerte Kreichel közlegény nem mindennapi képességét, nyelvtudását és gyermekei nevelőjévé fogadta. így térhetett visz78 Győry, 1936, 799 75 Zboray, 165 80 Gyógyászat, 1886, 783 81 .Meghalt id. dr. Pécsi DanP - nekrológ a Gyógyászatban, 1927, 508. 82 Zboray, 166 83 Bona, 1988,349.
