Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Kiss László: A magyarországi himlő elleni oltóintézetek és az oltóanyaggal való ellátás története 1890-ig
74 Comm, de Hist. Artis Med. 230-233 (2015) sem volt oltva. A beoltottak közül viszont egy sem! Még szomorúbb a 1811. év áprilisának statisztikája: egyetlen hónap alatt 97 gyermek - 32 „már jól felserdült“ - lett a himlő áldozata Pesten. „Így pusztul a gondatlanság miatt az emberi nemzet“ - sóhajt fel a tudósítás (ismeretlen) szerzője. A most idézett tudósítás megjelent a kor ismert lapjának, a Vereinigte Ofner und Pesther Zeitungnak melléklapjában, a Gemeinnützige Blätter 20. számában is. A német szöveg azonban kiegészült az alábbi fontos közléssel: Bossányi több kísérletet is tett. Feloldotta a him- lőpörk/himlővar porát és azt ugyanolyan hatásosnak találta oltáskor, mint a friss (folyékony) vakcinát (Vaccine). így ezzel is szolgálhat az említett intézet az orvosoknak. Fontos adatra leltünk a Bossányi által évente kiadott, a kórház betegforgalmi adatait közzétevő egyik jelentésben is. Hollón szerint a jelentések 1806-tól 1824-ig németül jelentek meg, 1809-től a fentebb említett budai és pesti német lap hasábjain is.27 Orvostörténetírásunk nagy öregje, dr. Dörnyei Sándor hívta fel a figyelmemet az Országos Széchényi Könyvtár Kisnyomtatvány-tárára, ahol sikerült megtalálnunk az említett jelentés egyik magyar nyelvű példányát. Az Orvosi Relatio Pesti Civilis Szent Rochus nevezetű Orvosló, és Kórház részérül 1810/Ildik Esztendőre című jelentés I. része az „Orvosló-Házban” azaz Ispitályban (Nosocomium) 1810. November 1-jétől 1811. Október 31-ig terjedő időszakban ápoltak (betegek és terhesek) táblázatát közli. AII. rész a Kór-Házban28 azaz a Ptochotrophium-ban (Siechen- haus)29 ápolt „öreg és tovább élelmek keresésére alkalmatlan személyeié' táblázatát tartalmazza. Témánk szempontjából a III. rész a legfontosabb. Ebből idézünk: „Még az is érdemes továbbá ezen Institutumnak hasznos Rendeléséhez számítani, hogy mind az itten született, mind pediglen, ide táplálásra hozatatott, úgy külső főképpen szegényebb rendű embereknek gyermekei minden ki telhető szorgalommal mentő himlővel bé oltatnak, és az bé oltáshoz meg kivántató jó féle mentő himlő matériája az távul lévő Vármegyékben, és Városokban himlő Oltó Orvosoknak adatik, és küldetik." E szóbeli közlést kiegészíti három számbeli adat: a tárgyalt időszakban 302 oltás történt „ezen Institutumban996 az intézeten kívül, de annak „matériájával” - összesen tehát 1298 - valamint kiosztatott 500 darab oltóanyag „Lántzetáskákon, és Varatskákon (Crusta) czérnán. ” Hollán kórháztörténetében felrója Bossányinak, hogy a kórház ügyei iránt nem túl nagy érdeklődést tanúsított, figyelmét elsősorban a védő-himlőoltás kötötte le.30 Királyi tanácsosként, a kórházigazgatói, ill. Pest város orvosának funkcióját haláláig ellátva, 72 éves korában hunyt el, 1826. július 14-én. Halálának hírét a Tudományos Gyűjtemény is közölte (III. kötet, 126.0.). A rövid hírben nem esik szó az oltóintézetről ill. Bossányinak a védő-himlő oltás terén tett fáradozásairól. S arról sem, hogy ő „vetette meg” a Rókus kórház könyvtárának alapjait is.31 Valószínű, hogy ekkor, tehát 1826-ban már nem működött a Rókus-beli oltóintézet. Feladatát az orvosi karon 1824-ben, a Gebhardt Ferenc (1791-1869) által alapított/alakított véd27 Hollán, 34. 28 Látható, hogy a mai „kórház” szavunk „kór-ház” formában mást jelentett a reformkor előtti időkben. 29 A német siechen jelentése: betegeskedik, sínylődik, senyved 30 Hollán 36. 31 Gyógyászat, 1862,218.
