Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Kiss László: A magyarországi himlő elleni oltóintézetek és az oltóanyaggal való ellátás története 1890-ig
KISS László: A magyarországi himlő elleni ollóintézetek 73 tagjai által az említett vigyázással véghezvitetik. - A szegény szülők bízvást megjelenhetnek, és ebben a jótéteményben ingyen részesülhetnek. A vidéki Városok, helységek, és egész Ország Orvosai, kiknek a mentő-himlő-évre szükségek válna, azt ezen társaságtól megszerezhetik“,24 Az említett munka egyik lábjegyzetében is fontos adat rejlik: „Magam is 1795 és 96ik észt., midőn tudniillik még a mentő himlő esméretlen volt előttünk, sok személyekbe beoltottam az ember-himlőt. Ugyan ezt tselekedték akkorba b.e. Stáhly Professor Úr, nemkülönben Molitor Ferenc Úr Cs. Kir. Tanátsos, és hadi Orvos“. Mivel Bossányi az 1796/97. isk. évben végzett a pesti karon, már medikusként oltott, variolizált! A ,,b“(oldogult) ,,e“(lhunyt) Stáhly György (1755-1802) 1784-től a sebészet és szülészet tanára volt a pesti karon és így „hivatalból“ is érdeklődnie kellett a seborvosi feladatok közé sorolt oltás iránt. 1801. júniusában pedig Stáhly volt az első Pesten, aki a varioláció mellett már a vakcinációt is kipróbálta.25 Molitor kilétéről nem sikerült adatot találnunk. Az idézett részből kiderült: Pesten, a városi kórház mellett himlőoltással foglalkozó „társaság“ működik - sajnos tagjainak névsora egyelőre ismeretlen. Ugyanezen társaságtól „himlő-év“, azaz a nyirok, „matéria“ is beszerezhető. Jogos tehát a feltételezés, hogy e Bossányi vezette társaság lehetett a pesti oltó-főállomás „személyzete“. Ezen feltételezésünket megerősíti a Hazai és Külföldi Tudósítások című pesti lap 1810. május 23-i 41. számában közölt felhívás: , festen a városi Tanátsnak gondoskodása által a Kórházban vagy Ispitályban Tehénhimlőt beojtó intézet is állítatott a Sz. Rochusról neveztetett épületben. Ezen intézetet az Ispitály- béli Fő Orvos és Kormányozó Nagy Bossányi Bossányi András Ur igazgatja... már május elejétől fogva ingyen folytatja szombaton és vasárnap reggel 7 órától fogva 9 óráig, délután 2-4-ig a beoltás foglalatosságát. Azért minden Atyák és Anyák ezennel meghivattatnak, hogy ezen jól alkalmatossággal gyermekeikbe a védőhimlőt beoltassák. Az említett nagy lelkű Director Ur a szegényebb Anyáknak, kik a beojtatás által mulatnának, kész egy egy forintot ajándékozni. Minthogy ezen intézetben az ojtás rendszerént folytatik, tehát a távulabb lévő Orvosok mindenkor friss ojtó matériát kaphatnak, mellyel a Directio, melly Protocollum szerént vezeti munkáit, nagy készséggel fog szolgálni. “ Szinte napra pontosan, egy év múlva, 1811. május 18-án, az említett lap 40. száma ismét fontos adatokat közöl Bossányi-féle intézetről. Előbb említi Bossányi himlőoltást propagáló oktatásait, majd így folytatja: „Mind ezen munkái által, mind pedig azon készsége által sokat használt tisztelt Bossányi Ur, hogy a Sz. Rochusnál Beójtó Intézetet állított, mellyből minden felé ójtani való Lanczétákat, fonalakat, és övegeket küldhessen, melyek friss nedvvel meg vannak illetve. A múlt esztendőben ilyen megmártott szerszámokat 224-et küldött az Országba szerte.“ Nem kevébé érdekes a tudósítás befejezése sem, mely szerint 1801-től 1811 májusáig 12 524 személyt oltattak be mentőhimlővel, ezen belül 1810-ben 760-at, 1809-ben 405-öt,26 1808-ban 1015-öt. S hogy a mentőhimlő hasznát számokkal is erősítsék, ugyanezen cikkben olvasható, hogy 1811 januárjától áprilisig 62 gyermek halt meg Pesten himlőben - egyikük 24 Bossányi, 1808, 7-8. 25 Kiss, 1997, 225. 26 Az 1809-es visszaesés oka az lehetett, hogy seborvosok többsége a Napóleon elleni (utolsó) nemesi felkelésben (inszurrekcióbán) vett részt és így nem lehetett ideje oltani.
