Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
ADATTÁR - Horváth Ferenc: Dr. Józsa Dániel (1795-1849)
HORVÁTH Ferenc: Dr. Józsa Dániel 167 zódó ügy is, melyben a megyei közgyűlés - Józsa Dániel javaslata alapján - kifogásolta a Királyi Főkormányszék rendeletének azt a pontját, amely „az orvosi állomások bétöltése, a’ megyék szabad választásának kikerülésével, ezeknek csak is kijelelési jogot láttatik fennhagyni, - a’ kinevezést pedig az országos főorvosnak, a ’kir. kormányszékhez teendő ajánlás útján hagyja-fenn A megyei közgyűlésen a rendek állásfoglalása az volt, hogy „a ’megyei rendes orvosok választásában mindeddig folytonosan gyakorlott jogukhoz ezutánra is szorosan ragaszkodnak. ” A megyei közgyűlés 1847. március 24-én tartott évnegyedes ülésén korábbi határozatát fenntartotta.74 Népszerűségének és megfontolt javaslatainak köszönhetően a megye közgyűlése 1847. október 9-én tartott ülésén közfelkiáltással derékszéki táblabíróvá választotta.75 76 Derékszéki táblabírói tisztségét Petri Mór76 is megerősíti, de a választás időpontját 1848-ra teszi. Tudomásunk van egy olyan, báró BánffyAlbert főispáni helyettes elnökletével 1848. február 21 -én tartott derékszéki ülésről, amelyen Józsa Dániel táblabírói minőségében vett részt.77 1848. év elején hírek érkeznek arról, hogy ismét kolerajárvány fenyegeti Európát. A felelős magyar kormány földmívelés-, ipar- és kereskedési minisztere, Klauzál Gábor, akihez az egészségügy is tartozott, 1848. május 20-án 30/1848 számon körrendeletét78 intézett a megyék elnökségéhez, hogy számoljanak be a járvány „béüthetése esetébeni szükséges intézkedések eleve meg tétele iránt. ” Az orvosi véleményt Józsa Dániel készítette el, amelyet Krasz- na megye vezetése 292/848 számon 1848. június 20-án küldött meg a minisztériumnak, ahol azt 2670/312 számon iktatták, és az iktatókönyvi bejegyzés szerint tudomásul vették. Józsa főorvos véleményének lényegi pontjai a következők voltak: Általában 1. A kolera terjedése és maga a megbetegedés olyan gyors folyamat (kevesebb, mint 2 óra alatt ki tud fejlődni), hogy ezért nincs idő a beteg szállítására. 2. A nép alapvetően tudatlan a betegséget illetően, nem engedik a beteget akkor sem a kórházba, ha egyébként erre lehetőség lenne, inkább a temetőbe viszik, továbbá nem lehet a betegek elkülönítését (karantén) biztosítani. Ez utóbbi az 1831. évi járvány tapasztalata. 3. Hogy 2 órán belül a beteg kórházba kerülhessen, ahhoz több kórházra lenne szükség, de ennek nincs meg a pénzügyi fedezete. Jelenleg csak Szilágysomlyón van egy nagyon rossz állapotban lévő kórház79 és kettő újabb (Ipp és Kraszna) kialakítása javasolt. A kórház több orvost igényelne, de orvos is kevés van. 4. A nép viszonylag jól él, nincs ínség és éhezés, a munkateher sem túlzott, azonban minden koleraellenes intézkedést a papok és jegyzők által kell a népnek kihirdetni, mert csak órájuk hallgatnak. Kellő mennyiségű és összetételű gyógyszer a vármegye rendelkezésére áll. 74 Kraszna megye évnegyedes közgyűlése. Múlt és Jelen, 1847. 7. évf. 37. szám . 237. 75 Kraszna megye közgyűlése. Múlt és Jelen, 1847. 7. évf. 88. sz. 547. 76 Petri Mór: Szilágy vármegye monográphiája. V. kötet. Budapest, Franklin Társulat,1903. 668. 77 Petri Mór: Szilágy vármegye monográp\úk]a.. I. kötet. XIV. fejezet. Budapest, Franklin Társulat, 1901. 355. 78 Linzbauer, Franciscus Xaver : Codex Semitario-Medicinalis Hungáriáé. Tomus III. Sectio V. Budae, Caesareo-Regiae Scientiarum Universitatis, 1861. 920. 79 Daday András: Magyarország kórházai 1848-ban. Communicationes ex Bibliotheca Historia Medicae Hungarica 29.(1963). 169-194.
