Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Péter H. Mária: Müller Bernát gyógyszerész élete és munkássága
PÉTER H.MARIA: Müller Bernát gyógyszerész élete és munkássága 109 orvosi gyakorlatában, mint kartársaival szemben. ” - írta a Budapesti Orvosi Kaszinó jelentése 1908.évről. Azonban ez a beszéde a serlegbeszédeket tartalmazó kötetben nem jelent meg [10]. Müller Kálmán felesége Hermina Heinrich volt, egyetlen leányuk, Valéria 1877. február 22-én született. Felesége 1877-ben, leánygyermekük születése után három hónappal meghalt. Müller Kálmán ezután soha nem házasodott meg, 1926. november 4-én, 77 évesen hunyt el Budapesten. Müller Bernát közbülső gyermeke, leánya, Müller Olga (sz. 1854), később férjhez ment Lipthay Sándorhoz (eredetileg Schwarzel Sándor) (sz. 1847. dec. 9), aki nemesi származású anyja kisfaludi Lipthay Borbála után nemességet is kapott [44]. A bécsi Műszaki Intézetben vasútépítő mérnöki oklevelet szerzett, neves közlekedésügyi szakember lett, az MTA 1891- ben levelező, majd 1896-ban rendes tagjai közé választotta. Nevéhez fűződik a műszaki oktatás matematikai megalapozása, a műszaki doktorátus bevezetése. A Magyar Mérnök és Építész Egylet elnöke, 1876 októberében egyetemi tanárrá nevezik ki a Királyi József Műegyetemre, majd a dékáni és öt éven keresztül rektori tisztséget is betöltötte. Tudományos és oktatói munkássága elismeréséül 1899-ben megkapta a magyar királyi udvari tanácsosi címet. 1905. május 1-jén, 57 éves korában hunyt el Budapesten. A kisebbik fiú, Müller László (sz.1855. okt. 18-án) gimnáziumi tanulmányait kitűnő eredménnyel fejezte be, ezt követően a bécsi Keleti Akadémiára iratkozott be, majd ennek elvégzése után 1879-től a Külügyminisztérium szolgálatában az isztambuli osztrák-magyar követségen attasé és szövetségi titkár. 1895-től báró szentgyörgyi nemesi előnevet kapott. Majd 1900-tól három éven át Szófiában rendkívüli követ, 1903-ban a Külügyminisztériumban osztályfőnök, majd belső titkos tanácsos, 1911-ben ismét Isztambulban van, ekkor a Nagykövetség vezetője. Végül 1912-ben a japán császári udvarhoz nagykövetté nevezik ki, ahonnan 1914-ben a háború kitörésekor hazatért [44]. 1941. március 4-én hunyt el. Családot nem alapított, így leszármazottjai nincsenek. Müller Bernát tanulmányai. Müller Bernát3 gimnáziumi tanulmányait „cum eminentia” minősítéssel 1825-ben Budán végezte. Ezután beiratkozott a pesti egyetemre és 1826 áprilisában megkezdte gyógysze- részgyakomoki éveit Budán, az 1789-ben alapított Szentháromság nevű gyógyszertárban, melynek tulajdonosa akkor Ráth József volt. Itt a gyógyszerésznek ugyancsak szüksége volt Müller Bernát segítségére, mivel ebben az időszakban másodszülött fia, Péter (sz. 1812), gyógyszerészi tanulmányai befejeztével külföldi tanulmányútra ment. A pesti egyetem bölcsészeti karán is tanult, az itt letett vizsgáiról szóló okmány ezt igazolja. Háromévi gyakomo- koskodás után 1829. április 6-án „cum laude” minősítéssel tette le gyakornoki vizsgáját. Még az év nyári szemeszterére beiratkozott az 1795-től nyilvános tanintézetként működő selmeci bányászati akadémiára. Itt elsősorban ásványtant, kémiát tanult. Az 1829. október 20-án kiállított bizonyítványa szerint a „legnagyobb szorgalommal és figyelemmel” hallgatta az előadásokat. 1831-ben a bécsi egyetem hallgatója lett, ahol gyógyszerészi tanulmányokat folytatott, 3 A Bernát keresztnév régebbi okmányokban, mint például az egyetemi beiratkozási lapján Bernhard vagy Bernard írásmódban szerepel
