Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)

TANULMÁNYOK - Kölnei Lívia—Varjassy Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend ispotályai a középkori Magyarországon

KÖLNÉI Líva - VARJASSY Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend

11

fennmaradt Székesfehérvári Keresztes Konvent okleveleinek, ill. más levéltárak (pl. a Vatikáni Levéltár) anyagának további tanulmányozása.

A johannitákon kívül a stefaniták Abonyban, a Szent Lázár Rend pedig a városon kívül fekvő Szent Lázáron működtetett ispotályt. Egy ötödik esztergomi ispotály meglétére is van adatunk, Kubinyi András - Bónis Györgyre hivatkozva - említi a Szentlélek ispotályt a 15- 16. század fordulójáról.22

2.1. A Szent Keresztről nevezett rendház és ispotály Esztergomban (1230 körül - 1595)

A Szent Keresztről nevezett konvent elő említését 1230-ból ismerjük, amikor frater Johannes volt a „Cruciferorum Sancte Crucis de Strigonio” magistere. A 13-14. században okleveleink számos alkalommal említik keresztesek esztergomi ispotályát: domus Hospitalis sancte Crucis de Strigonio néven. Az ispotályt minden oklevél „de Strigonio” említi, ezért valószínű, hogy az a királyi város területén belül állt.23

Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék Esztergom királyi város plébániái közé sorolta a Szent Kereszt-templomot, s annak plébánosa a Nicolaus nevet viselte. Az oklevél azt is tartalmazta, hogy a plébános félévi jövedelme nem haladta meg a négy márkát.

1371-ben egy birtokszerzésre vonatkozó, Körmöcbánya város levéltárában található oklevél említi Bandonus de Luca nevét. O volt a praeceptora a ,J)omus Hospitalis Setae Crucis de Strigonio”-nak, s ebben a minőségében adta el Andreas physicus-nak (vagyis egy András nevű orvosnak) a rend (ordo Scti Joannis Hyerosolomitani de Strigonio) sziráki birtokát (possessio Syragh)24. A birtok eladása a rend anyagi nehézségére utalhat.

A Szent Kereszt-templom és ispotály helyét a régészeti kutatásoknak sikerült tisztázni. A Kossuth Lajos utca 58-66, Magyar utca 2. számú házak telkein került elő egy nagy, összefüggő rommaradvány.

Lehetséges, hogy a johannita lovagok 1230-1534 között sokszor előforduló, Szent Keresztről nevezett ispotálya és konventje (domus Hospitalis sancte Crucis de Strigonio) a Szent Kereszt-plébániatemplom mellett állt (talán ez a rendház temploma volt?). A fent emlitett romterület ugyanis egy egyedülálló templomnál nagyobb objektumra enged következtetni.

Ez a johannita épületegyüttes valószínűleg Esztergom 1594-1595. évi ostroma alatt pusztult el. A romokon legkésőbb Esztergom felszabadulása (1683) után a rácok emeltek légy részben fából épített templomot. Ez az 1706. évi kuruc ostrom idején leégett. Ennek helyére építették 1708-tól a ma is álló kőtemplomot (ma Szent Mihály és Szent Gábor főangyalok görög katolikus temploma, Kossuth u. 60.). A templom építéséhez valószínűleg felhasználták a még fennmaradó romokat, amelyek Bél Mátyás leírása szerint 1730 táján még látszottak.25

Adataink szerint a johanniták Szent Kereszt házának vezetői az alábbiak voltak:

Durandus (1274-ben), Wytkó (1294-ben), Henrik (1313-ban), Donatus (1324-ban),26

22 Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Bp., Effo Kiadó és Nyomda, Budapest, 1999. 264.

23 Horváth István, M. Kelemen Márta, Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 5. Bp., Akadémiai Kiadó, 1979.13-138.

24 Magyary-Kossa Gyula: i.m. III. kötet, Bp., MOKT, 1931, 91.

25 Horváth István, M. Kelemen Márta, Torma István; i.m. 149-151.

26 Magyary-Kossa Gyula: i.-m. III. kötet, Bp., MOKT, 1931. 91.