Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kótyuk Erzsébet: A "Szemészet" című folyóirat 150 éve
136 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) A Szemészet melléklet szerkesztője, Hirschler Ignác 1869-ben új célokat fogalmazott meg: „ A folyó évjárat jelen első számával azonban ezen, szemészeti ismereteknek szánt mellékletünk úgyszólván új időszakot kezd [...] mindinkább szaporodó szakférfiak ajánlatát vettük, kik mint mi, a szemészet művelésében találva meg feladatukat, szívesen ragadják meg az e lapok által nyújtott alkalmat, hogy a tudomány mind tágabb körben való terjesztésére részükről is közreműködjenek. E melléklet ennélfogva többé nem leend egy embernek műve, hanem a hazai szemészek közös munkatere, melyben mindenikünk lerakva és értékesítve saját tapasztalásait, közös erővel segítendjük elő szakmánk kiképzését? A lap immár nem egyszerzős melléklet, hanem szakorvosok vitafóruma, az új tapasztalatok közlésének színtere. Hirschler ezzel kapcsolatban így vélekedett: „a szemészeti melléklet kilép eddigi állapotából, egyedül most kezdhetvén meg azon rendes működését, mely minden folyóirat feladata, hogy t. i. nem főképpen a már megállapított tényeket, hanem a mindennap felmerülő új nézeteket és vívmányokat állítsa az olvasó elé.”2 3 A melléklet érzékelhetően megváltozott, olvasmányosabb lett: több eredeti írást és esettanulmányokat is közölt. Ezen kívül külföldi folyóiratok jelentősebb cikkeit és új szakkönyveket ismertetett, valamint a külföldön bevezetett új műtéti eljárásokról tájékoztatta az olvasókat. Az első közleményét követően Schulek szinte állandó szerzőjévé vált a lapnak.4 5 A szerkesztő Hirschler mellett, ő lett a másik jelentős szemész egyéniség, aki rendszeresen publikált a lapban, és emelte annak szakmai színvonalát. Kezdetben Bécsből küldte cikkeit, később a kolozsvári egyetem professzoraként, majd a pesti egyetem tanszékvezető tanáraként közölte írásait. A lapszemlével és könyvismertetésekkel is kibővített tartalomnak köszönhetően a folyóirat tudományos jellege egyre inkább meghatározóvá vált. Hirschler visszavonulását követően, 1881-ben Schulek vette át a Szemészet szerkesztését és 1904-ig irányította a lapot. Az új szerkesztő a lappal kapcsolatos elképzeléseiről rövid írásban tájékoztatta az olvasókat és felvázolta a további célokat: „Első sorban a szemészeti tudomány fejlesztése magyar nyelven lévén feladatunk [...] Szükség van reá, hogy az emberiség tudomány fejlődésében minél több nemzeti egyéniség, tehát a magyar is osztozzék .[...] Szüksége van az ország sínlődö szemészeti ügyének szemészeti szakértőkre, nagyobb számban. ”s A folyóirat nemcsak tartalmában, de külalakjában is megváltozott. Bővült a terjedelme, az írásokat illusztrációkkal közölték, a külföldi szakfolyóiratok jelentősebb tanulmányait, valamint az új szakkönyveket részletesen ismertették. Meg kell jegyeznünk, hogy Schulek célkitűzéseit követve, - miszerint „Szüksége van a hazai tudományos mozgalomnak, különösen a hazai egyetemeknek, hogy fiatal erőkkel szaporodjanak” - az újság teret adott a szemklinika gyakornokai írásainak is. Az újság színvonalának emelkedését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szerkesztő írásain kívül leginkább (id.) Imre József Csapodi István és Feuer Nathaniel nevével találkozunk eredeti, terjedelmes tanulmányok szerzőiként. Az 1880-as években, a népszámlálás adatai alapján készített kimutatás szerint, hazánk vaksági statisztikája az európai államokkal 2 Szemészet, 1869. 1. sz. 1. 3 Szemészet, 1869. 1. sz. 2. 4 Szemészet. 1869. 2. sz. 17-21. 5Szemészet, 1881. l.sz. 1-2.
