Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)

TANULMÁNYOK - Kölnei Lívia—Varjassy Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend ispotályai a középkori Magyarországon

20

Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014)

Miután Rodosz szigetét II. Szulejmán török császár 1522-ben elfoglalta, a johanniták veszteségei hazánkban is érezhetőek voltak. A győri jánoslovagok aló. század derekán hagyták el házukat, birtokaik mások kezére jutottak.59

Az ispotály Székesfehérvár eleste után még fennállott, de a 16. század közepén feltételezhetően Esztergomba költöztették át. Győrött csak papok maradtak, akik lelkipásztori munkát végeztek a templomban.60 Erre utal a templom melletti temető, amelybe valószínűleg saját jobbágyaikat temették el.6'

Az 1566-ban támadt nagy tűzvész a rendházat is elpusztította.62 1554-ben Ferdinánd király Győr mellett lebontatott egy megrongált templomot a vár megerősítésére. Ez a templom egyes források szerint a János-lovagok temploma volt.63 Mások szerint a romok még 1592-ben láthatók voltak.64

Felhasznált források:- Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja (Győregyházmegye múltjából. V. szám), Győr, Győregyházmegyei Alap Nyomdája, 1939. 41-43.- Csóka Gáspár: A szerzetesrendek szerepe Győr tudományos, oktatási és kulturális életében, www.vleveltar.gyor.hu/csoka.htm- Dr. Petz Aladár: Győr sz. kir. város Szentháromság közkórházának múltja és jelene 1749-1928, Győregyházmegyei Alap Műintézete, Győr (Budapest), 1929, 9-10.- Reiszig Ede: A János-lovagok birtokviszonyai Magyarországon In: Történelmi Tár, Magyar Történelmi Társulat, 1911. évfolyam, Budapest, 387.- Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története főtekintettel az egyházi intézetekre..., I. kötet. Az esztergami egyház-tartomány. Pest, Eggenberger, 1870. 427-429.

6. Ljuba (Ljubac, Dalmácia, Horvátország) vár, rendház és feltételezett ispotály (1205 előtt - 15. sz. eleje?)

A johanniták ljubai rendházáról a legtöbb adatot Lelja Dobronic gyűjtötte össze kutatásai során, adatait részletes irodalommal támasztva alá.65

Ljuba neve oklevelekben mára 13. század elején felbukkan. II. András király 1205- ben rendezte Nóna (Nin) vára földjeinek határát, s az oklevél említi: „excepta tamen possessione castri Lubey que est hospitalis sancti Johannis” („kivéve Lubej várának birtokát, mely a Szent János ispotályosokhoz tartozik”). IV. Béla, amikor 1242 májusában megnövelte Zára városának territóriumát, abból kivette az ispotályosok jubili föld59 Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története főtekintettel az egyházi intézetekre, I. kötet. Az esztergami egyháztartomány. Pest, Eggenberger, 187., 427-429.

60 Csóka Gáspár: A szerzetesrendek szerepe Győr tudományos, oktatási és kulturális életében, www.vleveltar.gyor. hu/csoka.htm

61 Bedy Vince: uo.

62 Reiszig Ede: i.m. 387.

63 Bedy Vince: uo.

64 Koller, Ep. Quinqueeccl. VI., 357. Cit.: Reiszig Ede: i.m. 387.; és Dr. Petz Aladár: Győr sz. kir. város Szentháromság közkórházának múltja és jelene 1749-1928. Győr (Bp.), Győregyházmegyei Alap Műintézete, 1929. 9-10.

65 Dobronic, Lejla: i.m.