Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kölnei Lívia—Varjassy Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend ispotályai a középkori Magyarországon
KÖLNÉI Líva - VARJASSY Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend 21 jét („terram Jubil que est Hospitaliorum”). Az 1243-as esztendőben újból megerősítették Nóna vára területének határait: „Excepta tamen possessione castri Lubey que est hospitalis sancti Joannis”. A közeli Vrána ekkor még a templomosok székhelye volt. Az 1350-es esztendőből származik a ljubai praeceptorátussal, ill. praeceptorral kapcsolatos híradás: ,frater Jacobus de Redertrio, perceptor Lubal(ensis) ordinis s. Joannis Hierosolimitani”. Praeceptornak csak azt nevezték, aki lovagi rendháznak volt a rendfőnöke, ezért vitathatatlan, hogy Ljubában a johannitáknak rendházuk is volt, nem csak váruk (ez utóbbinak elöljárója a castellanus volt). Egy 15. századi zárai kataszter, különválasztva Vrána birtokaitól, „castri seu loci Gliube districtus Jadre ” jövedelméről beszél, bizonyítva, hogy a johanniták itteni székhelye önálló volt, és nem képezte részét a vránai vár birtokainak. 1409-ben Közép-Dalmácia Velence birtokába került, egy évszázaddal később pedig a törökök foglalták el és pusztították el a vidéket, Ljubát is. Ljuba vára négyszögletes volt, erős falakkal övezve. Belső udvarán még számos épület maradványa figyelhető meg, magán a hegyfokon pedig egy háromhajós bazilika maradványai vannak. Ezen a helyen rusztikusán megmunkált sírkövek maradványai is találhatók. További régészeti feltárásoknak kell pontosítani a johanniták rendházának és templomának alaprajzát, valamint az egyes épületek funkcióját. Egyelőre csak feltételezhetjük a vár területén ispotály meglétét, a ljubai johanniták ispotályának régészeti igazolása még várat magára. A hatalmas, középkori ljubai erőd a ma Ljubljanának nevezett hegyfokon, közvetlenül a tenger fölött, egy 85 méteres magaslaton áll. Stratégiai fontosságú, hogy a tengerpart mellett fekszik, és minden valószínűség szerint saját kikötővel rendelkezett. A viszonylag közeli Zára jelentős kikötőjével együtt a Szentföld felé történő hajózási útvonalhoz tartozott. Noha jelenleg bizonyíték nincsen rá, a magyar-szlavón johannita rendtartomány egyetlen tengerparti, kikötővel bíró praeceptorátusát nehezen képzelhetjük el valamilyen xenodochium nélkül. Hazai szerzők is feltételezik, hogy a johanniták ljubai rendháza rendelkezhetett ispotállyal.66 Felhasznált források:- Dobronié, Lejla: A keresztesek, a johanniták és a szentsír lovagok horvátországi rendházai és birtokai. Fordította: Szatanek József, Pécs, 2004. http://jupiter.elte.hu/ aacikkek/334hrlovagrendek.htm. A mű eredeti címe: Lelja Dobronic, Posjedi i sjedista templara, ivanovaca i sepulkralaca u Hrvatskoj, JAZU, Zagreb, 1984.- Majorossy, Judit and Szende, Katalin: Hospitals in Medieval and Early Modem Hungary, ln: Europäisches Spitalwesen: Institutioneile Fürsorge in Mittelalter und früher Neuzeit — Hospitals and istitutional care in medieval and early modern Europe, herausg.: Martin Scheutz et al., Wien, R. Oldenburg Verlag, 2008. 409-454. 66 Hunyadi Zsolt erre vonatkozó véleményét idézi: Majorossy, Judit and Szende, Katalin: Hospitals in Medieval and Early Modern Hungary, In: Europäisches Spitalwesen: Institutionelle Fürsorge in Mittelalter und früher Neuzeit = Hospitals and istitutional care in medieval and early modern Europe, herausg.: Martin Scheutz et al., Wien, R. Oldenburg Verlag, 2008. 409-454.
