Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kölnei Lívia—Varjassy Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend ispotályai a középkori Magyarországon
KÖLNÉI Líva - VARJASSY Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend 19- eredeti céljuknak megfelelően - az volt a törekvése, hogy lehetőség szerint minél több xenodochiumot tartson fenn és működtessen. Emellett azt is tudjuk, a rend Győrött egy fürdőt is birtokolt, s egy fürdő megléte nemcsak bevételi forrást jelentett, hanem igen gyakran ispotály is csatlakozott hozzá. A győri johanniták letelepedéséről is kevés dokumentumunk van. A rendház alapítója nem ismert, alapításának ideje a 13. század első éveire esik. III. Ince pápának a győri és veszprémi püspökökhöz intézett rendeletéből kikövetkeztethetjük, hogy 1209- ben már fennállott. 1216-tól már írott adataink is vannak róla, ekkor Pethe mester volt a főnöke. Az erődítmény jellegű templom és ispotály (?) a mai Nádorváros végén, a Királyföld alsó szélén, Kisbaráti felé állt. A Királyföldéből kihasított kis területet ,Jánospap országú"-mk hívták a győriek, a határjárási okmányok pedig keresztes barátok majorjának nevezték.55 Győrött nyilvános fürdője is volt a rendháznak, amint azt egyik 1238-as oklevelünk megemlíti: „Item concessimus eidem domui quaedam balnea in Ieurino sita, super terram, quae quondam fuit castrum” („ Valamint átengedünk ugyanennek a rendháznak bizonyos győri fürdőket azon a földön, amely valaha erőd volt.)56 A fürdő kútjának forrásvizét még a 20. században is használták az Apáca utcai nyilvános gőz- és kádfürdőben.57 Királyaink több ízben is támogatták a győri johannitákat. II. András király 1228- ban a koronára szállt Kóny győrmegyei falut, amely azelőtt a templomos lovagoké volt, szabadosaival együtt a János-lovagok győri házának adományozta. A Szent János Lovagrend is kifejezte hűségét a Magyar Királysághoz. 1242-ben a tatárjárást követően IV. Bélának Győrt vissza kellett foglalnia Frigyes osztrák hercegtől. Ebben a magyar seregben győri johanniták is szolgáltak. 1463-1511 között Keszői Simon volt a „menedékház főnöke”. Mátyás király 1486- ban látogatta meg a rend győri preceptóriáját és templomát. Amikor látta szegénységüket, birtokkal ajándékozta meg őket, Kóny falut pedig örök időre felmentette minden királyi adó alól. Emellett kikötötte, hogy a rend templomában hetenként egy szentmisét mondjanak érte és királyutódaiért. II. Lajos király 1520-ban Baráti Mátyás vránai perjel kérésére, akinek hatósága alá tartozott a győri ház, ezt az okmányt megerősítette. 1512-1516 között Zabady Miklós volt a győri ház és feltételezett ispotály elöljárója, aki egyúttal a székesfehérvári és a Szent Erzsébetről nevezett esztergomi praeceptorátusnak főnöki tisztét is betöltötte. A ház talán utolsó főnöke volt Velykey Márk győri kanonok. A kónyi birtokkal, mint a rendház egyetlen tagja (!) maga rendelkezett, és 1550-ben bérbe adta. 1559-ben a lovagok győri birtokait Márk győri nagyprépost bírta, ekkorra tehát már bizonyosan megszűnt a johanniták önálló háza. 1559-1560-ban szebeni Listhy Sebestyén már csak címét viselte a praeceptorátusnak Oláh Miklós érsek adományaként. 1560 után a Johannita Rend itteni magisterének még a címével sem találkozunk okiratainkban.58 55 Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja (Győregyházmegye múltjából. V. szám), Győr, Győregyházmegyei Alap Nyomdája, 1939.41-43. 56 Fejér, Georgius: i.m. 101-111 57 Bedy Vince: i.m. 41-43. 58 Bedy Vince: uo.
