Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kölnei Lívia—Varjassy Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend ispotályai a középkori Magyarországon
18 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) len olyan templomos konvent a Magyar és Horvát Királyság területén, amelynek ispotálya is volt! A templomosok egy másik ismert oklevele, amelyet éppen Boiscében adtak ki 1217-ben51, megemlíti a települést: „La casa nostra in san Pietro de Boischie”(„Házunk a boischiei Szent Péterben ”) megjelöléssel illeti Pontio de Croce testvér, a templomosok Magyar és Szlavón királyságbéli alázatos mestere („Fra Pontio della Croce humile maestro della militia de Tempio per Ungaria et Sclavonia ”). Pontio della Croce a király helyettese volt, amíg 11. András király keresztes háborúba távozott. Kétségtelen, hogy a templomosok mesterének, aki akkoriban Boiscében tartózkodott, tudnia kellett, hogy Boisce az ő rendjének a birtoka. A későbbiekben Boisce nem szerepel többet a forrásokban, a 14. század első felében bizonyosan a johannitáké lett a többi templomos rendházzal együtt.52 A 15. században azon birtokok közé sorolták, amelyek Vránához tartoztak (Possessiones spectant castro Avrene), ahogy az a zárai kataszter-összeírásban áll.53 Boiscét (Bojisée) ma Kula Atlagié településsel azonosítják. A kicsiny Szent Péter-temp- lom közelében lévő Kula Atlagic faluban van egy kút, amit ma is Apátok kútjának neveznek. A falu még 1453-ban a Boisca nevet viselte: villa Boyscha, a török uralom alatt kapta a Kula Adagié nevet.54 Felhasznált források:- Dobronié, Lejla: A keresztesek, a johanniták és a szentsír lovagok horvátországi rendházai és birtokai. Fordította: Szatanek József, Pécs, 2004. A mü eredeti címe: Lelja Dobronié, Posjedi i sjedista templara, ivanovaca i sepulkralaca u Hrvatskoj, JAZU, Zagreb, 1984. http:// jupiter.elte.hu/aacikkek/334hrlovagrendek.htm- Pray, Georgius: Historia Regum Hungáriáé. Budae, 1801.1. 205.- Stossek Balázs: A templomosok Magyarországon, In: Laszlovszky József, Majorossy Judit, Zsengellér József (szerk.): Magyarország és a keresztes háborúk - Lovagrendek és emlékeik. Máriabesnyő- Gödöllő, Attraktor kiadó, 2006. 187.- Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár. VI., 97, Pest, MTA, 1864. 5. Győr, rendház, fürdő és feltételezett ispotály (13. század eleje - 1550/1559) Győr esetében nem kétséges a rendház és a templom fennállása, de az ispotállyal kapcsolatban bizonytalanok az adatok. Hunyadi Zsolt újabb összefoglaló munkáiban az ispotály meglétét megkérdőjelezi. Más szerzők (pl. Bedy, Reiszig, Róka) viszont igazoltnak látják az ispotály létezését. Ha az írott források nem is bizonyítják egyértelműen, hogy a johanniták Győrött valóban működtettek ispotályt, néhány tény azonban emellett szól. Győr a Szentföld felé tartó, hazánkon áthaladó zarándokút egyik fontos állomása volt. A Szent János Lovagrendnek 51 Pray, Georgius: Historia Regum Hungáriáé, Budae, 1801.1. 205. 52 Stossek Balázs: A templomosok Magyarországon, In: Laszlovszky József, Majorossy Judit, Zsengellér József (szerk.): i.m. 187. 53 Antoljak, Stj.: Zadarski katastik 15. stoljeca (Zára 15. századi katasztere), Zágráb, Starina JAZU 42, 1949. 390. 54 Dobronié, Lejla: i.m.
