Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Simontornyai-Scheiber Mária: A budai Városmajor utcai Bíró Dániel kórház története
168 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) heten teljesítettek szolgálatot, akik biztosították az othodox rituális élelmezést, s házi templom állt a hívők rendelkezésére.24 Bíró Dániel nevét a róla elnevezett kórház megőrizte. A név fennmaradt, a kórház azonban nem. A kórház a vészkorszak időszakában Az 1944. június 21-én kiadott 2250/1944 sz. rendelet a Budapesti Közlönyben 1944. június 23-án jelent meg: A belügyminiszter előterjesztése a Minisztertanácshoz: „zsidó orvos csak zsidót kezelhessen”, „zsidó orvos nem lehet az orvosi kamara tagja”, „az orvosi névtáblát sárga csillaggal kell megjelölni Az orosz csapatok már 1944. dec. 24-e óta az Új Szent János kórháznál álltak. Nagy harcok után foglalták el, s a front megmerevedett. Január 8-án a szomszédos János Szanatóriumból a frissen kinevezett Rady Dénes aligazgató 17 idős zsidó beteget küld át a Bíró Dániel kórházba, ahol éheznek és fáznak. Vöröskeresztes zászlót lenget a januári szél. 13-án, szombaton nyilasok jönnek, s kérik, írják össze a zsidó betegeket.25 Másnap, vasárnap betör ide Kun András vezetésével a Városmajor utca 37. sz. nyilasház legénysége (Bokor; Megadja, Bittner, Vida, Kasza, Szabó, Tokaji, Tuboly, Bakonyvölgyi, Dobróczi, Csaba, Hortobágyi, Rédli, Czigány) és igazolásra szólítják fel a jelenlevőket. Akinek volt hamis papírja - Halpern Mór gondnok tanúvallomása szerint - azt elfogadták és a kazánházba terelték. Nagy hó volt. Az életben maradottak tanúsága szerint tízesével kergették ki a zsidókat az ún. „kisudvarra” (Kissvábhegyi út, ma Gaál József utca) és főbe lőtték őket. A másik tanú azt mondja, hogy a nyitott ablakon keresztül, az ún. „földszinti társalgó” ablakából - mint egy céltáblára - belülről tüzeltek ki az udvarra hajszoltakra. Fogyott a számuk, s Krausz Zoltán - aki szökött munkaszolgálatos volt - egy merész ötlettel kiugrott a földszinti ablakból és lecsúszott a szénpincébe, melynek ablaka az utcára nyílt. Egy nyilas kézigránátot vágott utána, de az elakadt a szénben és így csak alig sebesült meg. Másnap felmerészkedett, s elmenekült egy lakatlan házba. A nyilasok visszatértek, belelőttek a haldoklókba, átkutattak mindent és raboltak, két nap múlva pedig felgyújtották az épületet. Kun vallomásában a „csepeli csoportról” olvashatunk, de egyes, ma élők úgy emlékeznek vissza, hogy „szürke ruhásak” voltak. Eszerint német katonák tették. A holtak megszenesedett tetemeire rádőlt az épület. Csak a kazán maradt meg. 24 1934-ben: „Fenntartó: A budapesti orth. izraelita hitközség. Alapítási év: 1920. Mintegy 1100 négyszögöl terjedelmű területen van a kétemeletes kórház-épület és a földszintes gazdasági épület. (Beépített légköbtartalma: becslés szerint 15.000 m3). A 4, 14, 44, 81, 83-as villamos és az 5, 14-es autóbusz megállóhelye közvetlenül mellette van. Berendezés és felszerelés: Röntgen, quarz, diathermia, vízgyógyintézet, vili. helyiség Vizsgálati berendezések: Röntgen, vegyi és bakt. laborat., alapanyagcsere. Egyéb: Orth. rituális élelmezés, házi templom, társalgó. Rádió minden ágyhoz. Befogadóképessége összesen 70 ágy 25 betegszobában. Betegforgalom Az ápolási napok száma: 20.174. Felvétetett 993, elbocsáttatott 957, meghalt 36, az ápolt betegek száma: 993. Fontosabb intézeti tevékenység. A műtétek száma: 380, a laboratóriumi vizsgálatok száma 2166, a röntgenvizsgálatok száma: átvilágítás: 529, felvétel: 253, a röntgenkezelések száma: felületi besugárzás: 120, mély besugárzás: 65. Járóbeteg-rendelés az Orth. Izr. Hitközség nyilvános rendelőjében, VII. Kertész-utca 32. sz. alatt, a Bíró Dániel kórház kapcsolatos részében van. (...) A Budapesti Autonom Orth. Izr. Hitközség Nyilv. Rendelőintézete (kiegészítője az Orth. Izr. Hitközség Bíró Dániel Kórháza működésének). Budapest VII. Kertész utca 32. Fenntartó: Bp. Orth. Izr. Hitközség. Alapítási év: 1922. (...)” Forrás: Magyarország gyógyintézeteinek évkönyve. Bp., 1934. 25 A nácik által elpusztított budapesti zsidó kórházak történetének részletesebb kutatása 1994-ben kezdődött el. Lásd: Szombat, 1994. 8,. 6.
