Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)

TANULMÁNYOK - Simontornyai-Scheiber Mária: A budai Városmajor utcai Bíró Dániel kórház története

SIMONTORNYAI - SCHEIBER Mária: A budai Városmajor utcai Bíró Dániel kórház története 167 orvos, Freystadl Béla orr-gégészeti r. orvos, Fillenz Károly urológiai főorvos, Wilt Márton gyermekgyógyászati r. orvos, valamint Fischl Ármin és Vágó Árpád nőgyógyászok, Csillag Jakab bőrgyógyászati r. orvos, Bartók Imre szemész orvos, Franki Samu ideggyógyász, Brunner Henrik fogász r. orvos, Förster Béla fogászati r. orvos, Kővári László röntgen és láb. r. orvos, Hahn Dezső h. sebészorvos, Friedänder Arthur és Leipnik Lőrinc, valamint Iszákovics Teréz ambulatóriumi orvosok, továbbá Weinberger Ödön gyakornok. Ugyanitt 1936-ban: Vágó Árpád nőgyógyász (igazgató), Epler Henrik belgyógyász, Hahn Dezső sebész, Deutsch Aladár fül-orr-gége szakorvos, Freystadl Béla orr-gégeszakorvos, Fillenz Károly urológus, Nagy Ernő gyermekgyógyász, Liebmann István és Vágó Árpád nőgyógyászok, Csillag Jakab bőrgyógyász, Bartók Imre szemész, Franki Samu ideggyógyász, Brunner Henrik fogászati r. orvos és Förster Béla laborfőorvos. A kórház vezető szakembereivel egykoron több cikk is foglalkozott, ezek közül az Egyenlőségben 1935-ben megjelent írásból idézünk:23 „Dr. Sulzer Andor. A Városmajor kórház új igazgató főorvosa, 1912-ben szerezte orvosi diplomáját a budapesti tudományegyetemen. Egy ideig Benedikt professzor mellett működött a városi közkórházban, azután Jendrassik tanár klinikájára került az egyetemen, ahol 1920-ig fejtett ki tevékenységet, előbb, mint gyakorló orvos, majd mint tanársegéd. 1921-ben lépett a Városmajor kórház kötelékébe, mint laboratórium-vezető főorvos, később a belgyógyászati osztály főorvosa lett, most pedig igazgató-főorvossá nevezték ki. Tudományos működése a belgyógyászat minden ágát felöleli. Első munkái a bakteriológiára és serológiára vonatkoznak, később az anyagcseréről, a cukorbajról és az epeutak megbetegedéséről, legutóbb pedig a szív gyógykezeléséről, azonkívül a tuberkulózis köréből írt rendkívül érdekes dolgozatokat. Dr. Sulzer Andor, aki vallásosjó zsidó, nemcsak orvosi körökben, de a fővárosi társadalom széles rétegeiben is nagy elismerésnek és szeretetnek örvend. A szegény betegek valóságos jótevője. Dr. Fillenz Károly. A Városmajor kórház urológus főorvosa, 1910-ben nyert diplomát a budapesti tudományegyetemen. A Rókus-kórházba került, ahol Illyés professzor mellett működött 1913-30-ig, előbb, mint segédorvos, majd mint alorvos. 1920-ban lépett be a Városmajor kórházba, mint bejáró orvos, ahol most az urológia főorvosává nevezték ki. Tudományos és orvosirodalmi munkássága mind a belföldi, mind a külföldi szaklapokban lát állandóan napvilágot és igen értékes tanulmányokat tartalmaznak a sebészurológia köréből. Dr. Scheiber Vilmos a Városmajor kórház új sebész főorvosa, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Hosszú éveken át működött Verebély tanár mellett, mind a közkórházi osztályain, mind a klinikáján, ahol 1916-ban sebészműtői oklevelet nyert. 1929 óta mint a pesti zsidókórház rendelő főorvosa működött. Hazai és külföldi szaklapokban számos tudományos dolgozata jelent meg. ” E visszaemlékezésekből, kortársi beszámolókból kitűnt, hogy a Bíró Dániel kórház - ahol zsidót és nem-zsidót egyaránt gyógyítottak - a legkitűnőbb orvosi karral rendelkezett. Az ország gyógyintézeteiről 1934-ben készült részletes összegzés szerint a kórház 70 fekvőbeteget tudott fogadni 25 betegszobájában, egy évben mintegy ezer beteg felvételére került sor, s évente kb. 400 műtétet végeztek. A kórház minden évben két gyakorlóéves orvost vehetett fel. Hat ápolónő dolgozott az intézményben, három ápoló szolga. A konyhán 23 Vö. Egyenlőség 1935. júl. 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom