Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kótyuk Erzsébet: A "Szemészet" című folyóirat 150 éve
138 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) számban szintén a járványos szembetegséggel foglalkozott a folyóirat, ugyanis Grósz Emil itt kezdte el közölni a Trachomáról szóló kétrészes tanulmányát.9 A következő évfolyamok számainak mindegyikében találunk több olyan dolgozatot, amelyek a trachomát, annak természetét, illetve gyógyítását taglalták. Meg kell említenünk Ottava Ignác: Tanulmány a trachomas szemgyulladásról című írását, amelyet több részben közölt az újság. Csapodi István Útmutató a szemészetben c. könyve 1891-ben jelent meg, amelynek ismertetése felhívta az olvasó figyelmét arra, hogy a szerző - a korábbiaktól eltérően - a szem működése szerint, tehát élettani szempontból csoportosította a szembajokat.10 * A szakirodalomban eddig ugyanis az anatómiai felosztás volt az elfogadott. A lap színvonalán jól érzékelhető, hogy jeles szemészek által a szemorvoslás művelőinek íródott, és a szemésztársadalom egyik legjelentősebb nyilvános fórumává vált. Ennek megfelelően a folyóirat szakmai vitáknak is helyt adott. Itt bontakozott ki Hoor Károly (1858-1927) Szemészeti műtéttan című könyve kapcsán igen éles hangú nyilvános nézetkülönbség a szerző és Ottawa Ignác között.11 Hírt adott a folyóirat arról is, hogy az egyetemi szemklinika könyvtára jelentős könyv- és kézirat anyaggal gyarapodott: Fabini Teofil János irathagyatékát - melyben kéziratok, megjelent könyvek, egyetemi jegyzetek, valamint latin és magyar nyelvű értekezések voltak - a család az intézménynek adományozta.12 A kor igényeinek megfelelve az 1890-es években a folyóirat már különböző hirdetéseket jelentetett meg. Elsőként orvosi laboratóriumok, oltóanyagok, gyógyszerek és magángyógyintézetek reklámját közölte az újság. Ezekben az években jelent meg Schulek Vilmos Hályogmetszet-kisérletek című dolgozata,13 valamint Feuer Nathaniel A trachoma elterjedettsége Magyarországon és az ellene elrendelt hatósági eljárás című tanulmánya.14 A tech nika vívmányait is felhasználva a „szemhéjképlés” módszereiről szóló tanulmány illusztrációjaként a lap már fényképeket is közölt.15 A Szemészet 1897 februárjában megjelent első száma ,jubilaeumi” különszám volt, amelyet a szerkesztő, Schulek Vilmos tiszteletére, ,,tanárságának 25. évfordulója alkalmából tanítványai” jelentettek meg. A folyóirat szerzői gárdája egyre bővült, és mind gyakrabban tűntek fel nagyobb lélegzetű cikkeikkel és különböző közleményeikkel Csapodi István, Grósz Emil, Blaskovics Fridolin (László), Scholtz Kornél, Leitner Vilmos és Waldmann Béla. Az önálló tanulmányok, a fordításban közölt külföldi gyógymódok és műtéti eljárások leírásain kívül, a lap tovább folytatta a belföldi és a külföldi folyóiratok ismertetését. Terjedelmi okok miatt azonban kizárólag az újságokban megjelent jelentősebb írások címeinek megemlítésére kellett szorítkoznia. 9Szemészet, 1890. 4. sz. 39-43. - 5. sz. 46-49. 10Szemészet, 1891. l.sz. 10-11. "Szemészet, 1892. 3. sz. 33-34. - 1892. 5. sz. 49-50. 12 Szemészet, 1893. 2. sz. 26-27. 13 Szemészet, 1893. 2. sz. 26-27. 14 Szemészet, 1895. 4. sz. 27-32. - 5. sz. 41-46. 15 Szemészet, 1895. 1-2. sz. 11-13.
