Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kótyuk Erzsébet: A "Szemészet" című folyóirat 150 éve
KÓTYUK Erzsébet: A „ Szemészet ” című folyóirat 150 éve 139 Az Orvosi Hetilapban megjelenő Szemészetnek 1902-ben vetélytársa akadt, ugyanis a Magyar Orvosok Lapja mellékleteként egy újabb szemészeti folyóirat indult, a Szemészeti Lapok. A szerkesztő, Goldzieher Vilmos (1849-1916) negyedévenkénti megjelenést tervezett, ennek ellenére Schulek féltette az akkor már közel négy évtizede megjelenő Szemészetet. Az új szaklap kiadását az erők szétforgácsolódásának tekintette, de elismerte annak létjogosultságát, sőt kifejezte abbéli reményét, hogy közösen fogják szolgálni a szemészet tudományának fejlődését. Az új lapról szóló híradását ekképpen zárta: Úgy gondoljuk, hogy a mi irodalmunk ma inkább az erők concentrálását igényelné, sem mint azok szétforgácsolását, viszont elismerjük annak jogosultságát, hogy a közös czél érdekében új orgánumok is keletkezzenek"}6 Szerkesztőként továbbra is különös gonddal ügyelt a folyóirat szakmai színvonalára. A 20. század első éveiben a szemorvos-társadalmat továbbra is a fertőző szembetegség, a trachoma megelőzésének kérdései, illetve felszámolása foglalkoztatta. A Szemészet folyóirat szerzői sürgős intézkedéseket javasoltak a betegség terjedésének visszaszorítására. A kór történetétek átfogó áttekintését Scholtz Kornél írta meg a Trachoma gyógyításának története címmel, és 1902-ben az újság folytatásokban közölte, több oldalas irodalomjegyzékkel.16 17 A szemorvos-társadalom vészjelzéseire a magyar kormány intézkedéseket dolgozott ki, és Grósz Emilt 1903-ban trachomaügyi kormánybiztossá nevezte ki. A trachomaügyi kormánybiztos javaslatait is figyelembe véve, a kormány 1904 januárjában körrendeletét intézett valamennyi vármegyei és városi törvényhatósághoz a trachomaellenes védekezés új rendjéről, amelynek betartását a miniszterelnök elrendelte. A folyóirat a fertőző szembetegséggel kapcsolatos minden intézkedést, rendelkezést és jogszabályt közölt, ezáltal fontos szerepe volt a tájékoztatásban, illetve a járvány leküzdésében.18 19 20 A Szemészet 1904. évi első száma arról adott hírt, hogy a továbbiakban a lap évente csak négy alkalommal, kisebb méretben, de nagyobb terjedelemben fog megjelenni. A következő évben egy megújult folyóiratot vehetett kezébe az olvasó. A küllemében jelentősen megváltozott újságot ezentúl már nem mellékletként, hanem önálló kiadványként kapták meg az előfizetők. „Az alakváltozás, mely ezen számmal veszi kezdetét, nem jelent irányváltozást. Igyekezni fogunk a magyar tudományos irodalom fejlesztését s a gyakorló orvos igényét egyaránt szem előtt tartani. Munkatársakul szívesen látjuk mindazokat, kik ezen törekvéseinkben támogatni óhajtanak".'9 - határozta meg további céljait a szerkesztőség. A lap irányítása szempontjából változást jelentett, hogy Schulek Vilmos a szerkesztői feladatokat megosztotta Grósz Emillel, és ezt követően a folyóiratot közösen szerkesztették. Az 1904. esztendő más okból is jelentős időpont a Szemészet történetében: az ez évi második lapszámban jelent meg az a felhívás, amely egy szemészeti egyesület megalakítását szorgalmazta. „Minden művelt nemzetnek van már szemészeti egyesülete. [...] Elérkezett az ideje, hogy a megkezdett munkát mi is vállvetve egyesülve folytassuk. Felkérjük a hazai szemorvosokat, hogy az alakuló értekezletre pünkösd vasárnapján jelenjenek meg testületileg a pesti szemklinika tantermében".10 16Szemészet, 1902. 2. sz. 24. 17 Szemészet. 1902. 4. sz. 41. - 5. sz. 61. 18Szemészet, 1904. 2. sz. 167. 19 Szemészet, 1904. 1. sz. 75. 20Szemészet, 1904. 2. sz. 77.
