Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
ADATTÁR - Varjassy Péter: Újabb adatok Rácz Sámuel (1755-1807) életrajzához és munkásságához
206 Comm. de Hist. Artis Med. 222—225 (2013) aki a fordítást elsősorban a magyarországi görögöknek szánta, oktató célzattal. A Iatrikai parainészeisz címe magyarra visszafordítva a következő: „Orvosi tanácsok, melyek magukban foglalják a leggyakoribb betegségeket, azok tüneteit és gyógyítását. Magyar nyelven kiadta a legkiválóbb és az orvos-bölcselők közt legkitűnőbb Rácz Sámuel, a pesti egyetemen az anatómia tanítója. Nemzetünk közös hasznára fordította le a mi egyszerű nyelvünkre a sziátisztai Z. J. Gy. Nyomtatták testvérének, Z. Konstantin úrnak szorgalmából és költségén. Pesten 1787-ben Lettner József nyomdájában".51 Rácz Sámuel az Orvosi oktatás két kiadása közti időben, a bécsi Ephemerides 1777. január 17-i számában megjelentetett egy rövid orvosi tudósítást. Ebben az alig ismert és idézett kis közleményében a bányászok és kohászok egyik súlyos megbetegedésének újfajta gyógyításával kapcsolatos tapasztalatairól számolt be. Bécsbe küldött levele szerint Nagybányán, a bányász-kólikában szenvedők kezelése során a gyógykezelésnek egy új módját fedezte fel, amelyet fontossága miatt szükségesnek tartott közzétenni. Magyarra fordítva így hangzik: „Rivulus Dominarum (Nagy-Bánya), december 25. Raetz Sámuel, ennek a városnak és a város mellett fekvő egész hegyvidéki területnek királyi orvosa, értesítést küldött nekünk. Arról a tapasztalatáról tudósított bennünket, hogy akik a bányaművelést végzik, azok legtöbbje bányász-kólikában (colica metallica) szenved, s ennek a bajnak a bénulás (paralysis) vagy az idegek összehúzódása (nervorum contractio) szinte a kísérője. Sok különböző gyógyszert is kipróbált (ezek ellen), igyekezete azonban hiábavaló volt. Végül a rézérc salakjából készített fürdő használatát javasolta sokaknak, és megbizonyosodott arról, hogy ez a fajta gyógymód ennek a betegségnek elhárításában - melyet semmi más módon sem volt képes legyőzni - igen sokra tudott elérni, rendkívüli erejénél fogva. Ezért javaslatot tett, hogy ezt a fürdőt ismételten, évente többször is használják, s ily módon az ismételt kísérletek erősítsék meg felfedezését. Ezen kívül pedig mindenkit megkér, hogy aki a rézérc ilyetén használatát akár ajánlaná, akár ellenezné, avagy megváltoztatná - azt vele jóindulatúan közölje." 52 Már e kis közlemény nyomtatása előtt kevéssel megjelent, Orvosi Oktatás című könyvében is értekezett a bányász-kólikáról: „ XXXIII./ A ' bányász-kolikáról./ ...A’ tejes diéta igen hasznos. ló az arany-bányáknál meg-romlott embereket vas-bányákhoz adni; büdös- kövös feredökben Nro. 138. 139. gyakran fereszteni. ló a Nro. 137. le-irt, és az hangyaboj- ból tsinált feredö-is. Az el-esett tagokat erősítő irral Nro. 134. 135. 136. gyakran kell dörgölni; a’ réz jókkal készítetett feredö-is hasznos. Az electrizatio leg-gyakrabban segít" 53 Rácz Sámuel volt az első magyar orvos, aki műveiben - bányaorvosi ismereteinek birtokában - bányaegészségtannal is foglalkozott.54 1784-ben adták ki Rácz Sámuelnek A skárlátos hidegnek le-irása és orvoslása című müvét, de az ezzel a munkával kapcsolatos eddigi adataink is pontosításra szorulnak. 51 Horváth Endre: Zavirasz György élete és munkái. Magyar-görög tanulmányok, 3. Budapest, 1937, K. M. Egyetemi Nyomda, 37-40, 100-110. 52 Ephemerides Vindobonenses, No. 1., 1777, 2, lO.Q'an. 17.) 53 Rátz Sámuel: Orvosi Oktatás mellyet a’ leg-gyakrabb, és leg-közönségesebb belső nyavalyáknak jeleiről, és orvosságairól ezer hét száz hetven hatodik esztendőben magyar nyelven ki-adott Rátz Sámuel... Nemes Szabad, Királyi Nagy-Bánya Várossának, és Felséges Tsászári, 's Királyi Fejedelminknek Physicussa. Második ki-adás, Mellyel az Autor, ki most Királyi Tanító, magáénak esmert, némelly tzikkelyekben szaporított, és meg-jobbitott. Pozsonyban és Kassán, Länderer Mihály költségével, 1778, 144-151. 54 Kapronczay Katalin: Bányaorvoslásunk a 18. században, Comm. de Hist. Artis Med., 218-221, (2012), 49-58.
