Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
ADATTÁR - Varjassy Péter: Újabb adatok Rácz Sámuel (1755-1807) életrajzához és munkásságához
VARJASSY Péter: Újabb adatuk 207 Weszprémi és a Szinnyei-bibliográfiák szerint ez a könyv Benkő Sámuel: Novum febris scarlatinae genus, quod in 300 innocuis infantibus observatum, et ex aliquot cadaveribus excerptum című, a Magyar Királyi Helytartótanácsnak írott jelentésének bővített és magyarra fordított kiadása, Rácz neve alatt. 37,38 Benkő Sámuelnek (1743-1825), Borsod vármegye főorvosaként írott jelentése nyomtatásban soha sem jelent meg, kéziratára nem bukkantam. Benkő munkájára vagy jelentésére azonban Rácz Sámuel fenti kötetében nincsen semmilyen utalás. Pedig Rácz ebben a skarláttal foglalkozó részletes monográfiájában igen sok nagynevű szerzőre utal, tőlük folyamatosan idéz, mindig pontosan megadva a hivatkozásokat. Az idézett szerzők között azonban nemhogy Benkő, de egyetlen magyar sincsen. Rácz az „Elől-járó beszéd"-ben, a könyv megírásának előzményeként a Magyarországon 1783-ban pusztító, igen súlyos skarlátjárványt és a Helytartótanácsnak erre reagáló rendelkezéseit (Intimatum) említi. A járványról és az azt követő hatósági intézkedésekről ezt írta: ,yl' leg-közelébb elmúlt 1783. Esztendőben némelly Falutskában tsak hamar 300 Gyermekeknél többet más világra küldeti. Az pedig leg-nevezetesebb vala, hogy egy küs Faluban, a ’ honnét a ’ Gyermekek majd mind kihaltak, előbb a' Kutyák, és a ’ Matskák azon Skárlátban mind meg-döglöttek." A járvány miatt a Helytartótanács intézkedett, és 1784. január 5-i leiratában „parantsolta” a „budai Facultas Medica”-nak, hogy „erről a’ Nyavalyáról Tudósítást adjon, és azt azután a ’ Parantsolathoz foglaltatott magyar Tudósítással edgyütt ki-nyomtassa. Erre a ’ Parantsolatra az Orvosi Kar azt a ’ magyar Tudósítást a' maga Tapasztalásival edgyütt nékem arra a’ Végre által-adta, hogy a Skarlát-Hidegnak Leírását és Orvoslását magyar nyelven kiadgyon. Ez az oka, hogy ez a ’ könyvetske Íratott, és kinyomtattatott. ” Fentiek alapján az valószínűsíthető, hogy Benkő Sámuel saját tapasztalatai alapján egy fontos és alapos jelentést írt a Helytartótanácsnak erről a skalárjárványról. Rácz Sámuel pedig - megbízásának megfelelően - saját, önálló könyvet írt erről a betegségről, nem pedig egy egyszerű fordítást. Az előszó végén ezt olvashatjuk: ,ylz olvasót intem, ... ha ... tapasztalni fogja, hogy jó és hasznos Dóigát Írtam, vallya-meg magában, hogy En-is az Emberi Nemzetnek Megtartására valami Jót tsak tselekedtem." Rácz Sámuel álnéven is kiadott két kisebb, német nyelvű könyvecskét, az elsőt 1787- ben, a másodikat pedig 1788-ban. Alexander Aratschy, ill. Arátschy név alatt jelent meg a két rövid, mindössze tizenhat oldalnyi írás a balatonfüredi fürdőről, annak használatáról és az ottani savanyűvizes forrásokról.55 Ezek stílusukban is „kilógnak” Rácz művei közül, tulajdonképpen erősen kritikus, személyeskedő hangvételű pamfletek. Főként az első műben a balatonfüredi fürdőhely és az ottani savanyúvizes források ismertetése mellett az 1786-ban, az uralkodó által fürdőorvosnak kinevezett Oesterreicher Manes József orvosi viselkedését (pénzéhes és kapzsi), ill. a savanyúvíz forgalmazásával kapcsolatos tevékenységét (higiénés kifogások, árdrágítás) bírálta. Az élesen fogalmazó, álnéven kiadott könyvek megírása kapcsán óhatatlanul felmerül az olvasóban, hogy kiadásuk hátterében valamilyen személyes ok vagy okok állhatták. Oesterreicher bérlői, majd fürdőorvosi kinevezése körül az 1780-as években heves viták dúltak. Ezeket a perlekedéseket, amelyek még atrocitást is eredményeztek, Magyary5S Anmerkungen über den Füreder Sauerbrunn. Gesammelt und herausgegeben von Alexander Aratschy. Post, gedruckt mit Lcttnerischen Schriften. 1787,- Beschreibung des Füreder Sauerbrunnens. Herausgegeben von Alexander Arátschy. Pest, gedruckt mit Patzkoischen Schriften 1788.
