Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
ADATTÁR - Varjassy Péter: Újabb adatok Rácz Sámuel (1755-1807) életrajzához és munkásságához
204 Cumin, de Hist. Artis Med. 222—225 (2013) jában is kiemelte életművéből: ,yl sebészetet (Chirurgia) elsőként hozta napvilágra hazai nyelven, az anatómiát (Anatómia) ugyancsak, az élettant (Physiologia), a kórtant (Pathologia), a sebészi műtételeket (Chirurgicae operationes), a szülészetet (Obstetricia) is, mint ahogyan a közegészségtant (Politia Medica), a törvényszéki orvostani (Medicina forensis) és a gyakorlati orvoslást (Medicina Clinica) is,”41 * * * * * 47 Rácz műveinek első, teljességre törekvő bibliográfiáját Szinnyei József állította össze - 1878-ban először a természettudományi müveit, majd 1906-ban Rácz Sámuel összes, nyomtatásban megjelent könyveit ismertette.48 Az azóta eltelt több mint egy évszázadban a későbbi kutatók ezekre az adatokra hivatkoztak, ezeket az összeállításokat használták - bibliográfia hibáikkal együtt. Jelen dolgozat egyik célja az volt, hogy kiegészítsük és pontosítsuk Rácz munkásságának könyvészeti adatait. Az alábbiakban csak azokat a müveit emlitjük külön, amelyekről az eddigiektől eltérő vagy új bibliográfiai információkat sikerült találni. így például, Szinnyei Rácz Sámuel legkorábbi magyar nyelvű munkájaként említette Az emberi élet általános ismeretét tanító könyvé-1 (Buda, 1772. 2. kiadás U. ott, 1802.). Későbbi életrajzírói ehhez azt is hozzá szokták fűzni, hogy a fentiek alapján Rácz már orvosi disszertációjának megjelenése előtt írt egy magyar nyelvű könyvet. Rácz Sámuelnek azonban soha nem jelent meg és nem is létezik ez a fent említett müve! Bibliográfiai említésén kívül nincsen semmilyen nyoma, így ez a mű is „bibliográfiai fantomkötet”-nek tekintendő. Rácz maga sem említi megjelent müvei között. A bibliográfiába való téves bekerülését Kátai Gábor 1859-es életrajzához köthetjük, akinek sorait Szinnyei félreértette.49 Kátai így fogalmazott: „1772-ben, mint azt Budán 1802-ben másod Ízben kiadott, az emberi élet átalános ismeretét tanító könyvének élőbeszédében Írja, már végzett orvosnak kelle lennie, midőn Becsben számos betegek észlelésével és gyógyításával foglalkozók.” Ez helyesen úgy értendő, hogy Rácz 1772-ben Bécsben már gyógyítással is ,foglalkozék”, amint ezt a Notio generalis vitae corporis humani második, 1802-ben megjelent kiadása előszavában említette. Kátai a Notio latin címét pontosan, de magyand idézte - ez vezethetett a félreértéshez és a napjainkig tartó tévedéshez! A Szinnyei bibliográfia még egy, tévesen Rácznak tulajdonított könyvet említ. Ez a „Beszéd a nemes magyar nemzethez, hogy Magyarországban lehet s kell is a magyar nyelvet és a magyar tanításokat felállítani, és hogy az universitásnak Pest legjobb hely. Hely n. 1790.” Az 52 lapos kis kötet név nélkül jelent meg, pusztán tartalma miatt vélték Rácz Sámuel müvének; az igazi szerzőséget Némedi Lajos tisztázta, még 1963-ban.50 Kutatásai során tisztázta, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható ennek a röpiratnak eredeti kézirata, amelyben a cím után olvasható a szerző, Kiss József orvosdoktor neve. Kiss József (1765-1830) Rácz Sámuel tanítványa volt. Minden bizonnyal Rácz adta meg 41 Koppi Sándor: Oratio qua magnifico spectabili ac clarissimo domino Samueli Rácz... medicinae ornamento XXIV. Febr. ann. MDCCCV11. fatis functo parentavit, Budae, Typis Regiae Csicntiarum Universitatis Pcstiensis, 5-6, 7-8, 11, 12. 4* Szinnyei József es Dr. Szinyci József: Magyarország természettudományi és mathematikai könyvészete. 14721875. Budapest, 1878, Athcncum, 621-622. - Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, XI. kötet. Budapest, 1906, Hornyánszky Viktor, 327-330. 49 Kátai Gábor: Rácz Sámuel. (1744-1807.) Vasárnapi Újság, 1859. június 19., 25. szám, 289-290. 511 Némedi Lajos: Egy 1790-es röpiratunk szerzősége. Irodalomtörténeti Közlemények, 1963, 596-598.
