Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán Péter: Kísérletek a tábori egészségügy megszervezésére a tizenöt éves háború folyamán (1593-1606)
122 Comm, de Hist. Artis Med. 222—225 (2013) a gyalogosok a tűzfegyverek védelmére és a hideg ellen jó kabátot vagy köpenyt viseljenek, ám ez a társadalom perifériájáról érkezett katonák esetében csak írott malaszt maradt17 Jó példa erre Kulner mustrabiztos jelentése, aki 1598 novemberében Hans Preiner zu Stübing ezredének a szemléjéről azt írta, hogy a gyalogosok jelentős része megbetegedett a télire fordult időjárás és rossz ruházatuk miatt.18 A tizenöt éves háborúban a magyarországi hadszíntéren kétszer is (1596 és 1597) tábori orvosként szolgált19 * Tobias Coberus20 1685- ben megjelent művében úgy fogalmazott, hogy a hűvös és hideg időjárással összefüggésben kialakult nátha, hurut Magyarországon és különösen a táborokban gyakori, a katonák nagy része elkapja, ami torokfájást, és tüdőbetegségeket okozhat. Ezek a teljes testen eluralkodva az úgynevezett „pannon lankadtságot’’ („ languores Pannonicos”) eredményezik. Az öreg katonák ez ellen pálinkával (vino sublimato) védekeztek, úgy hogy reggel ittak belőle. A sváb gyalogságot parancsnokló Johann Friedrich von Mörsburg azonban megtiltotta ezt katonáinak, de Coberus meggyőzte arról, hogy az égetett szesz a hideg hónapokban hasznos, a melegben viszont fogyasztása igen káros. Néha ugyanis alkalmas időben néhány korty pálinkával a torokban lévő sűrű nyákot könnyen ki lehet űzni, de a melegben felforr az égetett szesztől az ember epéje. Ezért mindig ügyelni kell a megfelelő időre és alkalomra, különösen a magyar táborokban.21 Betegséget azonban nem csupán az esők, s a hideg okozhatott, hanem a forrósság is. Ortelius szerint mind 1596 augusztusában, mind pedig két esztendővel később ugyanezen hónapban a nagy meleg is hozzájárult a katonák megbetegedéséhez, és (szomj)halálához.22 A rossz és nem megfelelő táplálkozás is megrendíthette a katonák egészségét. A császári-királyi hadsereg táborainak az ellátását több forrásból is igyekeztek biztosítani, ám az esetek egy jelentős részében ezek a próbálkozások kudarcba fulladtak.23 Jó példa erre, a már említett 1601. évi kanizsai ostrom. Ekkor a táborban lévők nagy ínséget szenvedtek, hiszen vagy egyáltalán nem volt élelmiszer vagy olyan drágán, hogy az egyébként is zsold nélkül lévő katonaság nem tudta megfizetni a kínált portékákat.24 Peter Casa/ egyedül a szeptember 24-i levelében tudta leírni, hogy inkább bőség, mint hiány van eleségből. Ennek köszönhetően egyesek már úgy gondolták, hogy kenyér olcsóbb lesz majd, mint Grazban.25 Az optimizmusra az adhatott okot, hogy a napok óta várt társzekerek végre megérkeztek a táborba, ahogy azonban az ezen szállított élelem elfogyott, újra éhínség köszöntött a katoGcza: Un penseur militaire alsacien dans la Hongrie au XVIe siécle Lazare baron von Schwendi (1522-1583). in: La Pensée Militaire Hongroise. Sous la direction de Hervé Coutau-Bégarie — Ferenc Tóth. Paris, 2011. 41- 59. 17 Jankó, W.: Lazarus Freiherr von Schwendi i. m. 200. 18 Kulner biztos jelentése a Preiner ezred mustrájáról, 1598. november 17. ÖStA KA HKRA Prag. No. 25. 17 Jegyzék az alsó-magyarországi hadszíntérre küldött császári-királyi hadsereg stábjának fizetéséről, 1596 december. ÖStA KA Alte Fcldaktcn (AFA) 1596/12/ad6f..; Pálffy G.: A pápai vár i. m. 52. 211 Tobias Coberus vagy Kober életéről lásd: Pietsch, Curt: Tobias Kobers Leben und Werke. Ein Beitrag zur Geschichte des Späthumanismus in Schlesien. Görlitz, 1934.; Wcszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Első száz. (Reprint) Orvostörténeti könyvek. Ford.: Kővári Aladár. Budapest, 1960. passim. 21 Coberus, T.: i. m. 5-9. 22 Ortelius, H. A.: i. m. 112, 153. 23 Bagi Z. P.: A császári-királyi mezei i. m. 73-82. 24 Stauffer, A.: Die Belagerung von Kanizsa i. m. passim.; Antonitsch, E.: i. m. 302-312. passim.; Ortelius, H. A.: i. m. 209r.; Istvánffy M.: i. m. 374-379, 384-387. passim. 25 Stauffer, A.: Die Belagerung von Kanizsa i. m. 299.; Antonitsch, E.: i. m. 307.
